Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kurucz György: Kényszer és szolgálat. Portrévázlat Festetics Györgyről 1341
KÉNYSZER ÉS SZOLGÁLAT. PORTRÉVÁZLAT FESTETICS GYÖRGYRŐL 1367 Martinovics Ignác, ekkor még bécsi rendőrbesúgó, aki egyébként többször megfordult Festeticsnél, 1793. május 18-án kelt jelentésében azt írta Franz Gotthardi rendőrfőnöknek, hogy sokan nyíltan a Habsburgoktól való elszakadásról beszélnek. Zala megyében elég lenne csak Festetics Györgyhöz és Spissich János alispánhoz ügynököt küldeni a szervezkedés kiderítése érdekében.124 Az alispán és a megye legjelentősebb földbirtokosának megnevezése valóban rávilágít arra a sajátos helyzetre, hogy volt egy olyan közege a korabeli hazai belpolitikai életnek, melyet ténylegesen soha nem tudott ellenőrzése alá vonni a központi kormányzat. A vármegyék nemesi önkormányzati függetlensége ugyanis sok tekintetben lehetőséget adott az országos szintű politikai megnyilvánulások előkészítésére, hiszen senki sem tilthatta meg, hogy a megyék ne tájékoztassák egymást közgyűléseik határozatairól. A példaadás hatásának fokozása érdekében azután e nyilvánosság erejét használta ki Festetics György, hogy látszólag egyéni indíttatású, de valójában országos jelentőségű kultúrpolitikai törekvéseit szélesebb körben is megismertesse. Ezzel magyarázható, hogy a Magyar Játék Színi Társaság részére tett közgyűlési felajánlásával szintén a magyar nyelv, illetve a hazai színjátszás ügyének próbált híveket szerezni, remélve, hogy példája nem csak saját megyéjében talál követőkre. 12 5 Ugyanezen meggondolásból — legalábbis nem csekély kiterjedésű birtokain — Festetics a kor társadalmának különböző szintjeit érintő iskolapolitika megvalósításán is fáradozott. 1793. február 18-án Zala vármegye közgyűlése tárgyalta azt a beadványát, melyben kifejtette, hogy muraközi uradalmainak magyarul nem tudó (horvát) jobbágyait és személyzetét miképpen lehetne hozzászoktatni a magyar nyelv használatához. Javasolta, hogy az érintett három muraközi járást a zágrábi püspökségtől elvéve a szombathelyi egyházmegyéhez kellene csatolni, s hogy „a falusi oskolákban tanuló ifjúság a horvát nyelv mellett nem a németet, hanem a magyart gyakorolná. Harmadszor, ha a helységek csak olyan nótáriusokat fogadnának, kik magyarul tudnának."126 Szándékában állt nagyobb iskolák alapítása Csáktornyán és Perlakon, de ez később nem valósult meg. Egy másik iskolaüggyel kapcsolatos beadványa szintén nagy jelentőséggel bírt, melynek eredményeképpen katolikus főrendként református gimnáziumot alapított Somogy megyei birtokán, Csurgón, 1794. április 26-án.12 7 Ez egyrészt a felvilágosodás eszmeiségének gyakorlati megvalósításaként, másrészt a vallási megosztottságból fakadó egyenetlenséggel szembeni fellépéseként is értelmezhető, hiszen a protestánsok és katolikusok közötti ellentétet az udvar nem egyszer a maga javára használta ki. A csurgói gimnázium alapításának előzményeihez kapcsolódik még, hogy a Festetics György apja által alapított keszthelyi gimnáziumot a Helytartótanács 1788-ban feleslegesnek nyilvánította, és Somogy megyébe kívánta áthelyeztetni. Somogy vármegye e lépéssel egyetértett, és kérte, hogy vagy a kanizsai, vagy a keszthelyi gimnáziumot helyezzék át a megyébe. Festetics azonban 124 Benda К.: i. m. I. 880-881. 125 Zala megye 1793. február 18-án kelt közgyűlési jegyzökönyvét idézi Sági К.: i. m. 25. 126 Uo. 127 MOL Festetics Lt. P 274 245. es. fol. 7.
