Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Paál Vince: A diplomácia "konyhájában". Gratz Gusztáv a bresztlitovszki béketárgyalásokon 127

132 PAÁL VINCE dali mozgalmak megerősödése nyomán attól lehetett tartani, hogy ezek hatalomra is kerülhetnek, és felszámolják a parlamentarizmust. Az 1918-1919. évi forradalmi eseményeken okulva azon a véleményen volt, hogy azoktól a mozgalmaktól, amelyek hatalmukat a szabadság megsemmisítésére fordítanák, a szabadság is megtagadható. Gratzot mint náciellenes, a zsidótörvényeket a polgári jogegyenlőség és a humanitás talajáról egyaránt ellenző, a magyarországi németség népinémet irányzatát támadó politikust a német megszállók Mauthausenbe deportálták, ahonnan azonban befolyásos ismerősei közbenjárására három hónap múlva szabadon bocsátották. Elete utolsó éveiben emlékiratait rendezte, és befejezte a Horthy-korszakot átfogó történeti művét. *** Gratz Gusztáv igen termékeny életművet hagyott maga után. Politikai és gazdasági tárgyú írásainak száma több százra rúg. ' Jól ismert, hogy terjedelmes német nyelvű memoárt3

is készített, amely remélhetőleg a közeljövőben magyar és német nyelven is megjelenik. Géppel írt emlékiratai két részből állnak. Az egyik rész mintegy 120 oldalon a Gratz család, valamint Gratz édesanyja és felesége családjának történetét és Gratz Gusztáv 1918-ig terjedő önéletírását tartalmazza, míg a másik rész 452 oldalon Gratz életének 1917-től 1945 tavaszáig, Bécs szovjet megszállásáig tartó eseményeit tárgyalja. Ez a rész meglehetősen nagy terjedelmet, mintegy 100 oldalt szentel a breszt-litovszki és a bukaresti béketárgyalások ismertetésének.4

A hagyaték részét képezik továbbá Gratz 1917-1921-ben lejegyzett, de a másolás és a festék elhalványodásának következtében sok helyütt teljesen olvashatatlan, ugyancsak németnyelvű naplói (Tagebücher), amelyek néhány pontban kiegészítik gépírásos emlékiratait. Az emlékiratokra először Günter Schödl hívta fel a történészszakma figyelmét a Südostdeutsches Archiv és a Történelmi Szemle hasábjain.5 Az emlékiratoknak a forradalmakra, Gratz követi és külügyminiszteri tevékenységére, valamint Károly király visszatérési kísérleteire vonatkozó részét magyar nyelven Gecsényi Lajos és Sipos Péter jelentették meg.6 A német egyesület élén játszott szerepéről és a Mauthausenbe történt deportálásáról szóló részeket magyarul Tilkovszky Lóránt adta ki.7 2 Ezekből bő válogatást ad Gratz: Magyarország a két háború között. I. m. 391-397. 3 Az emlékiratok az Osztrák Állami Levéltárban és a budapesti Hadtörténelmi Levéltárban találhatók meg. Österreichisches Staatsarchiv (a továbbiakban: ÖStA), Kriegsarchiv, Sammlungen, Nachlässe B.U.C./19. 4 Die Erinnerungen des Gustav Gratz für die Jahre 1918 bis 1945. ÖStA, Kriegsarchiv, Sammlungen, Nachlässe B.u.C/19 Nr. 1. 5 Günter Schödl: Trianon-Ungarn und die deutsche Minderheitenpolitik. Zu den „Lebenserinnerungen" von Gustav Gratz. Südostdeutsches Archiv, 1983/1984. 139-151.; US: Magyar politika túl a nacionalizmuson és a nemzeti államon. Gratz Gusztáv (1875-1946). Történelmi Szemle 1986. 1. sz. 36-57. Ez utóbbi írás német nyelvű változata: US: Ungarische Politik jenseits von Nationalstaat und Nationalismus: Gustav Gratz (1875-1946). In: U6: Formen und Grenzen des Nationalen. Beiträge zu internationaler Integration und Nationalismus im östlichen Europa. Erlangen, Inst, für Gesellschaft und Wissenschaft an der Univ. Erlangen-Nürnberg, 1990. 137-188. 6 Gecsényi Lajos - Sipos Péter: Gratz Gusztáv emlékiratai. Történelmi Szemle, 2000. 3-4. sz. 309-369. 7 Tilkovszky Lóránt: Gratz Gusztáv német nemzetiségpolitikai törekvései s azok kudarca. Századok, 2002. 1. sz., 153-185.; Uo: Gratz Gusztáv sorsa és nézetei a német megszállás után. Történelmi Szemle, 2000. 3-4. sz., 371-391.