Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kurucz György: Kényszer és szolgálat. Portrévázlat Festetics Györgyről 1341
KÉNYSZER ÉS SZOLGÁLAT. PORTRÉVÁZLAT FESTETICS GYÖRGYRŐL 1361 A „lojális nyilatkozat" ellenére ugyanis az alezredesről egyértelműen olyan jelentések érkeztek Bécsbe, hogy testvéreivel együtt „nagy szószólója a honi praerogatíváknak", és bandérialista egyenruhában jár. Festetics másik öccse, Imre ugyanis, aki a Levencher dragonyos ezred kapitánya volt, sebesülése miatt szintén Pesten tartózkodott. Az Udvari Haditanács ekkor azt javasolta az uralkodónak, hogy Festeticset rendeljék vissza a törökökkel kiújuló harcok miatt a déli határhoz, Lipót azonban nem fogadta el ezt a javaslatot.9 6 Ugyanezen időszakban, 1790. június 30-án Gabelhoffer Gyula, a pesti egyetemi könyvtár őre, egyúttal bécsi rendőrbesúgó, azt jelentette Franz Gotíhardi rendőrfőnöknek, hogy Festetics egyre inkább rajongó hazafias magatartást („dummpatriotisch") tanúsít.97 Festetics és tiszttársai úgy érezték, hogy az adott politikai konstellációban a katonaság kívánságainak szintén az országgyűlés elé kell kerülniük, és azt megfelelő formában kell az ország közvéleménye elé tárni. A bevezetőben említett nevezetes folyamodvány június 30-án keletkezett, de némi átdolgpzás után július 5-i dátummal terjesztették elő a tisztek. A szöveget Laczkovics János kapitány fogalmazta, de Festetics György öntötte végleges formába, melynek értelmében a tisztek azt kérték, hogy a magyar ezredek béke idején Magyarországon állomásozzanak, a magyar ezredekben magyar tisztek szolgáljanak, a vezényleti nyelv magyar legyen, és állítsanak fel magyar tisztképző intézetet.9 8 E követelések egy másik beadvány elemeit is magukban foglalják, amelyet a török hadszíntéren szolgáló tisztek fogalmaztak a bracovai táborban, és június 14-én terjesztettek elő. E tizenkét pontos beadvány még azt kéri, hogy a magyar csapatoknak külön haditanácsa legyen, és „fővezére a hazától függjön".99 Talán szintén nem véletlen, hogy a július 5-i beadvánnyal egy időben kelt Gabelhoffer újabb denunciáló jelentése Festetics ellen, miszerint az alezredes feltűnően érdeklődik a külpolitika iránt, és porosz segítséggel bíztatja ismerőseit.4 ю Hogy ezúttal valóban nem a rendőrbesúgók szokásos túlzásáról volt szó, hanem Festetics tényleg az országgyűlés radikális része által képviselt álláspontnak adott hangot, azt megerősíti a bécsi porosz követ, Constans Philippe Jacobi báró egy héttel később kelt jelentése, midőn arról számolt be felettesének, hogy a magyarok titkos küldöttsége járt nála. A küldöttek az iránt érdeklődtek, hogy nyílt összeütközés esetén számíthatnak-e porosz támogatásra. Egy héttel később Domokos Lajos azt javasolta-az alsótáblán, hogy, az országgyűlés küldjön követeket a poroszokkal és a törökökkel folyó tárgyalásokra. II. Lipót azonban ekkor cselekvésre szánta el magát. Követét, Anton Spielmann bárót utasította a poroszokkal való azonnali megegyezésre, feltételül szabva a poroszoknak, hogy a magyarokkal kapcsolatos garanciáktól tekintsenek el. Július 27-én létrejött a reichenbachi egyezmény, és így a poroszok lemondtak a magyar törekvé-96 Szabó D.: i. m. 230. 97 Benda K.\ i. m. I. 210 98 Benda K.\ i. m. I. 211-213. 99 A két irat összefüggéseinek elemzését 1. Marczali Henrik-. Magyarország története III. Károlytól bécsi kongresszusig. Bp. 1898. 496., ill. Magyarország története V/l. i. m. 90. 100 Benda K.: i. m. I. 210.
