Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kurucz György: Kényszer és szolgálat. Portrévázlat Festetics Györgyről 1341
1354 KURUCZ GYÖRGY kiolvasható sorsával való elégedetlensége, nyugtalansága és tépelődése.6 9 Ennek oka egyrészt döntésének helyességébe vetett hitének megingására és a katonai szolgálat igen sokszor tétlenséggel párosuló monotonitására,6 0 másrészt állandóan visszatérő motívumként, az anyagi gondokkal való küszködésre vezethető vissza. Ez utóbbi nem különösebben költekező életmódjának tulajdonítható, hanem sokkal inkább a család öröklött adósságaiból következett. A mintegy százezer holdra tehető családi birtok legnagyobb részét vásárlással, illetve pereskedéssel szerezték az elődök. Egy-egy család férfiágának kihalása után ugyanis a kincstárra visszaszálló birtokot királyi adomány címén meg lehetett szerezni, ha a felbecslést követően a megfelelő összeget az illető nemes családfő befizette a kincstárba. A birtokszerzés ilyen módja valóban az udvar kegyétől függött, viszont a vásárláshoz felvett kamatokkal terhelt összegek évtizedekig terhelték a birtokosokat. A 18. század végére a magyar főnemesség és köznemesség teljesen eladósodott, bár kapcsolatai révén — legalábbis ekkor még — az előbbi könnyebben tudott némi hitelhez jutni.6 1 Szinte mindenki tartozott mindenkinek. Megfelelően illusztrálja ezt Festetics Györgynek egy későbbi, 1787. május 13-án kelt levele, melynek értelmében mások, akik neki tartoztak, az adott időszakban 8245 forint 12 krajcárt törlesztettek, neki viszont 34000 forintot kellett megadnia június végéig. Egyedül Cziráky grófnak 30000 forinttal tartozott.6 2 Az anyagi kényszer magánéletét is döntően befolyásolta, nem csekély érzelmi, morális problémát okozva számára. Apja döntését ugyanis, hogy házasodjon meg, melyet valóban a család anyagi helyzete motivált, igen nehezen fogadta. 1782 elején így írt Széchényinek: „Apám házában reformokra gondolnak, melyek Necker francia pénzügyminiszternek is szégyenére válnának."6 3 E megjegyzés egyébként azért is érdekes, mert jelzi, hogy a két felvilágosult magyar főnemes mennyire figyelempiel követte az európai politikát, s különösen felkeltette érdeklődésüket a Bourbon abszolutizmus válsága. Ugyanebben a levélben Sir Nathaniel Wraxall angol parlamenti képviselő felszólalására hívja fel Széchényi figyelmét, melynek ismertetését a Courier de l'Europe-Ъап olvasta.64 59 MOL Széchényi Lt. P 623 25. cs. 48. fol. 439-443v., 450-451. 60 Helyőrségi szolgálata idején keletkezett jegyzetei, naplótöredéke is azt mutatja, hogy a legszerteágazóbb témákkal kapcsolatos gondolatokkal próbálta lekötni magát. Magyar, latin, német közmondások, alkalmi versek papírra vetésével foglalkozott, de a kamara éves bevételeiről ugyanügy készített kalkulációt, mint ahogy Pompadour márkinő francia udvarbeli befolyása is érdekelte. MOL Festetics Lt. P 246 5. cs. 8. fol. 82-89v. Érdemes megemlítenünk, hogy a korban a nemi betegségek gyógyítása iránti érdeklődés magától értetődőnek számított, így ezzel magyarázhatjuk Festetics egyik feljegyzését: „Lobbelia est- une plante en Amérique dont les sauvages sa servent contre toutes les maladies véneriennes." uo. fol. 88. 61 A korszak főnemesi adósságainak, hitelügyleteinek vizsgálatához 1. Bakács István: A magyar nagybirtokos családok hitelügyletei a XVII-XVIII. században. Bp. 1965. 62 MOL Festetics Lt. P 246 5. cs. fol. 30. Festetics pénzügyeinek átfogó vizsgálatához 1. Kurucz Gy.: Adósság, hitel, törlesztés i. m. 63 MOL Széchényi Lt. P 623 25. cs. 48. fol. 413 „In meinem Vaters Hause, denket man an reformen, der Necker französischer Finanz Minister wird zu Schande... Familie, Zukunft, diesen lehren Wörtern soll man ihn sauer werden lassen, sorget nicht Gott gleich für alle?" 64 Sir Nathaniel Wraxall (1751-1831), Hinton, Wiltshire, képviselője a brit parlamentben 1780-1794 között.
