Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kurucz György: Kényszer és szolgálat. Portrévázlat Festetics Györgyről 1341
1344 KURUCZ GYÖRGY ugyanis szintén hagyománnyá vált, hogy a Festeticsek közül sokan katonáskodtak. Festetics György dédapja, Pál (1639-1720) részt vett a törökellenes harcokban, s vagyonát részben házasságokkal, részben foglyokkal való kereskedéssel szerezte. Tíz gyermeke közül nyolc érte meg a felnőttkort, de az apa kívánságának megfelelő hivatalnoki pályát csak a legkisebb fiú, Kristóf (1696-1768) választotta. Bátyja, József (1691-1757), az apai példát követte: előbb részt vett III. Károly török háborúiban, majd Mária Terézia trónra lépését követően az osztrák örökösödési háború során emelkedett tábornoki rangra.9 Az elődök érvényesülési mintáinak számbavétele azért sem elhanyagolható, mivel azok mindenképpen hatottak Festetics Györgyre, aki apja kívánságára pályáját előbb kamarai hivatalnokként kezdte, majd hirtelen döntéssel katonai szolgálatba állt.1 0 A tekintélyes családi vagyon megalapozója nagyapja, az előbb említett Festetics Kristóf volt, aki soproni gimnáziumi tanulmányait követően a nagyszombati egyetemen tanult, majd a vármegyei közigazgatásban vállalt szerepet. 1736-ban a Magyar Királyi Kancellária javaslatára III. Károly kinevezte a Helytartótanács tanácsosai közé. Öt évvel később Mária Terézia királynő aranysarkantyús vitézzé ütötte, és jogi felkészültségére való tekintettel septemvirré nevezte ki. Sopron és Somogy megyében található birtokait tovább növelve, az 1730-as években 24000 forintért megvásárolta Pethő Zsigmond gróftól keszthelyi részbirtokát, amely utóbb a család legjelentősebb birtokközpontjává vált.11 A kis mezőváros, Keszthely arculata ez időtől fogva változott meg, amikor az új földesúr osztrák és morva építőmestereket, asztalosokat telepített le. A rang, a társadalmi helyzet külső kifejezési formáját szolgálta az általa megkezdett impozáns barokk kastély építése, valamint az utódainak művészet- és tudománypártoló tevékenységéhez szervesen kapcsolódó családi könyvtár létrehozása.12 Figyelemre méltó módon a gyarapodó könyvállományban már nemcsak vallásos elmélkedések, jogi értekezések kaptak helyet, hanem a 18. század közepétől nagy számban voltak megtalálhatók Voltaire és a felvilágosodás más szerzőinek művei is, így Montesquieu állambölcseleti értekezései. Bécsi könyvkötőktől fennmaradt számlák alapján részben rekonstruálható, hogy egy-egy mű mikor került be a családi könyvtárba. Utóbb fia, Pál, már a felvilágosodás francia és angol klasszikusait olvasta, illetve könyvtára számára beszereztette.1 3 9 Szabó D.\ i. m. 69-89. 10 Nádasdy Ferenc gróf mint ezredtulajdonos 1777. június 15-én Zágrábban kelt levelében így írt Festetics Pálnak: „Excellentiádnak becsös levelét kedves fia méltóságos gróf György kezemhez adta, azzal egyetemben vettem Felséges Asszonyunk parancsolatját is, melyben ezen ifjú urat különösen ajánlja, vagyon is reménységem, hogy valamint kedves fia excellentiádnak azon igen jó ítéletet, mellyel őfelsége felőle vagyon, szeléd és jámbor erkölcsével, nem különben fáradhatatlan szorgalmatosságával érdemiette, úgy ezen túl is őfelségének felőle való jó vélekedése nem csak meg nem csökkenik, sőt napról napra fog öregbedni ... mivel remélhetem, hogy idő jártával hazánknak érdemes tagja lehet, ... jószándékomnak kimenetele függ egyedül attól, ha ő az házamtól idegen nem lévén aztat, amennyire lehet gyakorolni fogja." MOL Festetics Lt. P 235 108. cs. No. 205 fol. 474. 11 Kouacsics József: Keszthely és környéke. Zala Megye Helytörténeti Lexikona. Bp. 1991. 69-70. 12 Klempa Károly: A keszthelyi Festetics könyvtár. Keszthely é. n. [1938?] 5-7., Vályi András: Magyarországnak leírása. I-III. Buda 1796-1799. II. 356., Szabó £>.: i. m. 113. 13 A Festeticsek Voltaire sokoldalú írói munkássága iránti érdeklődésének igazolására néhány példa az egykori családi könyvtár állományából: Abrégé de l'histoire universelle, depuis Charlemagne,