Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: Szovjet dokumentum Kádár Jánosnak és Marosán Györgynek az SZKP vezetőivel folytatott 1957. szeptember 25-i megbeszéléséről 1289

1300 BARÁTH MAGDOLNA A pártmunka erősítésének szükségességét csupán egy példával akarom megvilágítani. Nem olyan régen Kádár elvtárs azt mondta, menjünk el az egye­temistákhoz az egyetemekre, tartsunk gyűléseket, és szólaljunk ott fel. El kell mondani, hogy kezdetben ingadoztunk, sokan féltek, hogy kifütyülnek minket, mindazonáltal meg kellett tenni. Én magam a Műszaki Egyetemre mentem, az egyik legjelentősebb egyetemi központba. Először csak a pártaktívát akartuk összehívni, de azután ügy döntöttünk, hogy nyilvános diákgyűlését tartunk. A gyűlésre körülbelül négyezer ember jött el, 300-an közülük szinte azonnal el­mentek, viszont a többiek maradtak, és nagyon jól, becsületesen és őszintén el­beszélgettünk velük. Természetesen elsősorban a munkás-paraszt származású diákokhoz fordultunk. Ezt követően minket, a KB munkatársait nagyon gyak­ran hívnak meg egyetemekre, főiskolákra, arról már nem is beszélve, hogy ál­landóan hívnak bennünket az üzemekbe. Leterheltségünk miatt sajnos nem tu­dunk kellő figyelmet szentelni ennek a nagyon hasznos munkának. Különösen gyakran hívják meg Kádár elvtársat. Ha ő csak pártmunkával fog foglalkozni, sokkal gyakrabban tud ellátogatni az üzemekbe. Mielőtt a káderek áthelyezését végrehajtottuk volna, szerettük volna megis­merni az önök véleményét. Szuszlov elvtárs: Megtanácskozzuk a kérdést magunk között, és Kínából történt visszatérésük után közöljük válaszunkat.3 3 Meg kell mondani, hogy az önök érvelése nagyon meggyőző. Az olyan kérdések megoldásának szükségessé­ge, mint az MSZMP KB kultúrával foglalkozó titkárának funkciója és a kultu­rális miniszter funkciójának szétválasztása vitathatatlan. *** Kádár elvtárs: [1.] Végezetül szeretnénk kitérni néhány gazdasági jellegű kér­désre. Az lenne szerencsés, ha körülbelül ez év október végén sor kerül­hetne a magyar és szovjet szakemberek között a hosszú lejáratú árucse­re-forgalmat és a hitel kérdéseit érintő tárgyalásokra.34 [2.] Az is jó lenne, ha október végén találkozhatnának a két ország szakem­berei, hogy megvitassák a magyar és a szovjet ipar hosszú távú együttmű­ködésének kérdéseit az erős- és gyengeáramú villamos berendezések és készülékek egyes típusai, valamint a dízelmotorok területén.3 5 33 Erről a találkozóról nem áll rendelkezésünkre dokumentum. Az MSZMP PB 1957. december 28-i ülésének anyagánál található egy feljegyzés Kádár János és Jevgenyij Gromov budapesti szovjet nagykövet december 26-i megbeszélése során érintett témákról. A dokumentumból kitűnően a funk­ciók megosztásának kérdése már szóba került Gromov és Hruscsov közötti megbeszélésen, és való­színűleg a Kádárnál tett látogatáson közölte a nagykövet a szovjet pártvezetés ezzel kapcsolatos véle­ményét (MOL M-KS 288. f. 5/59. ő. е.). 34 A magyar-szovjet gazdasági tárgyalások csak 1957. november 27-én kezdődtek el Moszkvá­ban. A 1958-1960 közötti évekre szóló áruszállítási egyezményt 1958. január 13-án írták alá a szov­jet fővárosban. 35 Az 1957. november végén kezdődött tárgyalások eredményeképpen 1957. december 18-án aláírtak egy egyezményt a Szovjetunió által Magyarország részére nyújtandó beruházási hitelekről, valamint egy jegyzőkönyvet a szovjet és magyar gépipar közötti együttműködésről. Az egyezményt lásd MOL M-KS 288. f. 23/1957/21. ő. e.

Next

/
Thumbnails
Contents