Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
HELYI HATALOM AZ 1956-OS FORRADALOMBAN 1279 tének irányítását". Az ő tollából maradt fenn a Tájékoztató címet viselő struktúravázlat. Ebben olvasható: „A különböző vállalatok és intézmények demokratikus úton munkástanácsokat választanak. Ezek a munkástanácsok irányítják a gyárakban és az üzemekben я gyár gazdasági életét, képviselik és megtestesítik a dolgozók tényleges hatalmát. A munkástanács egyúttal politikai szerv is, amelynek feladata megvizsgálni, hogy az üzemek, gyárak, iskolák és egyéb intézmények vezetésében olyan személyek vegyenek részt, akik személy szerint az elnyomó rendszerben nem kompromittálták magukat, szakmailag kiválók és a magyar függetlenségi harc lelkes, odaadó hívei. [...] A forradalmi munkástanácsok létszámuknak megfelelően delegálnak küldötteket a községi, városi és járási forradalmi nemzeti tanácsokba. A községek küldöttei választják a járási forradalmi nemzeti tanács tagjait, akik magukból választás útján intézőbizottságot hoznak létre." A képviseleti demokrácia következő szintje a megyei nemzeti tanács lett volna, ennek megválasztási módjára azonban már nem tér ki a tájékoztató. Ez országos szabályozásra várt, amihez hiányoztak a feltételek: nem volt semmiféle legfelsőbb forradalmi szerv, valamiféle alkotmányozó nemzetgyűlés. A Tájékoztató leszögezi: „további intézkedésig a megye területén lévő vállalatok tekintet nélkül eddigi főhatóságukra a Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács fennhatósága alá tartoznak", amelynek hivatalos sajtóorgánuma az új megyei lap, a Szabad Somogy. A pártok működését „a helyzet tisztázásáig" a Tanács engedélyezi.12 3 A közigazgatás átalakításának szükségességét programszerűen csak kevés középszintű forradalmi szervezet fogalmazta meg, a gyakorlatban ugyanakkor a demokratikus polgári közigazgatás megteremtésén fáradoztak. A legtöbb járásban és megyében autarkia érvényesült, ami forradalmi átmenet idején a hatalomváltás természetes velejárója - hosszabb idő pedig nem állt rendelkezésre. Azok a járási forradalmi bizottságok, amelyek olyan városban, illetve megyeközpontban működtek, ahol már a forradalom első napjaiban létrejött a városi, illetve a megyei forradalmi bizottság, zömmel adminisztrációs céllal alakultak. Forradalmi centralizációs igényt elégítettek ki: betagozódtak a már meglévő hatalmi hierarchiába. A legtöbb esetben a megrostált járási tanácsi hivatal alakult át forradalmi bizottsággá. Az ebbe a csoportba sorolható zalaegerszegi járási forradalmi bizottság sem tűnt ki aktivitásával: a megyeközpontban lévő hivatal eleve nem kényszerült arra, hogy átvegye a megbomlott helyi és térségi közigazgatást, hiszen erre ott volt a város és a megye forradalmi szervezete. Az a belügyminisztériumi lista, amely a Zalaegerszegen létrejött forradalmi szerveket sorolja fel, pontatlan. A korabeli dokumentumokból ugyanis kiderül, hogy létezett a Zalaegerszegi Járási Munkás Bizottság — s nem Zalaegerszegi Járási Tanács Munkástanácsa, ahogy a forradalom leverése után készült BM-összesítő írja —, amely október 30-án tette közzé 26 pontból álló, redundáns felhívását. A pontokhoz fűzött kiegészítésből kiviláglik, hogy a járási hivatal munkatársai a népfrontos komrnunista vonallal rokonszenveztek, amin ekkorra már túlhaladt az idő. 12 4 Ok is 123 PIL, 290. f. 72. ő. e. 124 '56 Zalában. I. m. 148-150.
