Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
1274 STANDEISKY ÉVA forradalmi bizottság. A tanácselnök helyett egy ügyvéd került a testület élére. A megyei és a városi irányítás elkülönült egymástól: a nagyobb súlyú továbbra is a megyei forradalmi bizottság maradt. Az október 26-án alakult Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány élére egy alezredes, a helyőrség parancsnoka került, egy levéltáros, egy vagongyári munkás és egy egyetemi tanársegéd — ez utóbbi megyei pártbizottsági tag is volt — tette teljessé a testületet. A Bizottmány 27-én megszakította a kapcsolatot a kommunista párttal, amely ezzel teljesen elvesztette befolyását a városra. Az új hatalmi szerv feloszlatta az MDP szervezeteit. A jobbratolódást jelzi, hogy a „bizottmány" három jelzője közül elmaradt a „szocialista". Bács-Kiskun megyében a forradalmi szervezet élére az október 30-án (?) kiválasztott népfrontelnök helyére november 2-án a megyei tanács VB-einöke került.11 7 Hajdúböszörményben kétszer alakult át a forradalmi bizottság. Az elsőt még Forradalmi Tanácsnak hívták, 70 főből állott, és két kommunista — a helyi fegyveres erők vezetői — is tagja volt. A hatalmat október 28-án a Tanács által választott Forradalmi Bizottmány vette át, amely a korábbi, 1954-ben választott végrehajtó bizottság helyét foglalta el. A forradalom fokozatos jobbratolódása a helyi irányítás átalakulásaival is illusztrálható. November első napjaiban több helyen nem bíztak már az egyes forradalmi bizottsági tagokban, emellett az újjáalakuló pártok képviselői helyet kívántak maguknak a forradalmi helyhatalmi szervekben. Akik a további változások ellen voltak, óhatatlanul a visszahúzók, — a radikálisok szerint — a maradiak táborába kerültek. Nem egyszer megvádolták őket azzal, hogy a megbuktatott rendszer híveivel cimborálnak.11 8 E példák is mutatják, hogy a forradalmi helyhatalmi szervek többségére talán a legjellemzőbb a változás volt. Csupán néhány nap kellett a végeredményt tekintve gyökeres átalakuláshoz: az átstrukturálódáshoz és az új vezetők választásához. A többszörös átalakulás oka egy Zala megyei röplaprészlettel illusztrálható: „Az október 28-án létrejött Ideiglenes Megyei Nemzeti Bizottság a már akkor működő forradalmi tanácsok és munkástanácsok küldötteiből alakult meg. Ezen idő óta [a röpirat kelte: október 31. - S.E.] újabb munkástanácsok, járási nemzeti bizottságok és üzemi munkástanácsok alakultak, valamint a politikai pártok is megkezdték működésüket. Éppen ezért szükségessé vált az Ideiglenes Nemzeti Bizottság demokratikus alapon való újjászervezése."11 9 Nagy vonalakban az egész országra jellemző, ami Szabolcs-Szatmár megyében végbement. Ebben a megyében a járási forradalmi bizottságok a forradalom első szakaszában budapesti utasításra hatalomátmentő céllal alakultak a helyi (párt)vezetők sugalmazására és közreműködésével, a második szakaszban ezeket váltották fel/le a községi forradalmi bizottságok küldöttei. 117 Orgoványi István - Tóth Ágnes: Bács-Kiskun megye. In: A vidék forradalma, 1956. I. m. 29-76. 118 1956 dokumentumai Hajdú-Biharban. I. m. 186. 119 1956 plakátjai.. I. m. 577.
