Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
1272 STANDEISKY ÉVA Tanács hattagú bizottsága" vegye át.11 2 Sok régi vezetőt leváltottak, újjászervezték az oktatás, miközben ügyeltek arra, hogy ne legyenek túlkapások, és elkerüljék a személyes bosszút.11 3 Az értelmiségiek helyi szervezetei nem egy helyen deklarálták különállásukat, máshol kinyilvánították, hogy együttműködnek a település forradalmi bizottságával. Az értelmiség megosztottsága fokozatosan vált nyilvánvalóvá. A szocialista felfogás egyre inkább háttérbe szorult, s konzervatív felfogásra utaló nézetek jelentek meg. A Polgár községbeli Értelmiségi Tanács november 2-i ülésén a település forradalmi bizottságának tanító foglalkozású tagja tiltakozott a magzatelhajtási törvény ellen, mely szerinte „a magyar nép tömeges kiirtására vezet, épp ezért népellenes". A huszonegy pontból álló, az általános követelésekkel rokon határozatukba e törvény eltörlését is belefoglalták.114 Káosz, metamorfózis Rendkívüli helyzetben — a forradalom ilyen — a káosz kialakulását számos tényező segíti. Ezek közé tartozik, hogy megszaporodnak a törvényi legitimációt nélkülöző szervek, amelyek úgy igyekeznek megsemmisíteni, lebontani, átalakítani a régi hatalmi szerveket, hogy ehhez nem egyeztetnek a rokon szervezetekkel, amelyek saját elképzeléseik szerint csinálják ugyanazt. Megbomlik a korábbi hatalmi hierarchia, és az olajozott működéshez szükséges alá- fölérendeltségi viszonyt pedig egy településen belül is úgy kell a települési forradalmi bizottságoknak megteremteniük, hogy sem saját hatáskörükkel, sem a többiekével nincsenek tisztában. Információik szegényesek és ellentmondásosak. Budapesten különösen kaotikus viszonyok alakultak ki. A felbomló kerületi vezetés helyett szerveződő bizottságokban, új végrehajtó szervekben egymást nem ismerő emberek is kerültek. A káosz olykor életmentőnek bizonyult. Az egyik kerületi telefonügyeletes például kommunista apja ösztönzésére vállalta a forradalmi funkciót: hozzá futottak be a feljelentések az elfogandó ávéhásokról, aki az információt nem a letartóztatással foglalkozó fegyveres felkelőknek továbbította, hanem figyelmeztette a veszélyeztetetteket, hogy tűnjenek el.11 5 Az egyes szerveknek több tucat tagja volt: a forradalom tömegeket mozgatott meg, az emberek azonban csoportokra osztódva, többnyire egymástól elszigetelten, más-más érdekek képviseletében tevékenykedtek. A legtágabb hatóköre a városi és megyei forradalmi bizottságnak volt, de e szervek tagjai főként a megoldandó napi gondokkal küszködtek, és el voltak foglalva saját feladatkörük meghatározásával. 1956-ban központi forradalmi szerv híján a helyi forradalmi szervek felsőbb iránymutatásban sem reménykedhettek. A szétesettségnek, a magára maradottságnak nem egyszer kapkodás, hibás döntések sorozata lett a 112 Csomor Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen. Zalaegerszeg, Millecentenáriumi Közalapítvány, 2001. 27. 113 Uo. 58-59. 114 1956 dokumentumai Hajdú-Biharban. I. m. 217. 115 Sz. G. szóbeli közlése.
