Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235

HELYI HATALOM AZ 1956-OS FORRADALOMBAN 1259 kálisabb annál: „5. A községben élő személyek kapják vissza magántulajdonukat; 6. Ne kössék engedélyhez a marhavágást sem; 7. Nagy Imre szervezze újjá kormányát, s a sztalinista funkcionáriusok mozdíttassanak el helyükről; 12. A parasztságnak nagyobb érdekképviseletet a parlamentben; 13. A lóadót törüljék el; 14. A legelő jusson vissza jogos tulajdonosuknak; 15. A gépállomásokat szüntessék meg, és az erőgépeket adják át a földműves-szövetkezeteknek; 16. A községben állítsák vissza az olajütőt és a darálót."68 A forradalom egyik jellegzetessége, hogy az új helyhatalmi szervek döntéseiket el akarták juttatni illetékes helyre: nem is annyira helyeslésre, jóváhagyásra vártak, mint inkább maguk is ily módon részt kívántak venni az ország ügyeinek intézésében. Mivel a posta nem működött, nem egyszer a helyi rádiót használták üzenetközvetítőként. Máriagyűd lakói — sok más kisközséghez hasonlóan — kívánságaikat a miniszterelnöknek címezték, akit nem neveztek meg. Csak találgathatunk: az üzenetet a mindenkori legfőbb állami vezetőnek szánták; talán miniszterelnök-cserétől tartottak; esetleg nem bíztak a kommunista Nagy Imrében, ezért hallgatták el a nevét. Maga a dokumentum a következő: „Minisztertanács elnökének Pécs, Rádió Máriagyűd község dolgozó népétől. 1. Független, szabad Magyarországot, a. Szovjet katonák hagyják el Magyarországot, hagyják abba a harcot, b. Hozzák vissza régi hőseinket (Petőfit). 2. Szabad választást. 3. A legszélesebb körű földreformot Magyarországon, a. Egyenlő beszolgáltatási rendszert úgy a tszeknek, mint a dolgozó parasztságnak, beszolgáltatást szabad áron fizessék. Magántulajdon legmesszebb menő védelmezését. 4. Egészséges tanácstörvényt, a. A dolgozók érdekében visszahívható tanácstagokat. 5. Vallásszabadság, a. A legmesszebb menőkig biztosítani, szabad vallás- és hittanoktatást, b. Az elhurcolt egyházi személyek azonnali szabadlábra helyezését. 6. Ne legyen megkülönböztetés a dolgozók között. 7. Legyünk mindenről tájékoztatva. 8. Ne zárjanak el a magyar kultúrától. 300[-an a] dolgozó nép nevében Máriagyűdi Munkástanács"6

9 Erdősmecskén a forradalmi bizottságot megválasztó falugyűlésen született meg a követeléslista. Az általános politikai kívánalmak többnyire közrefogják a helyiek kívánságait. Festői összevisszaságban követik egymást az értelmiségi, alkalmazotti (az utazási kedvezmények bővítése), a munkás-, valamint parasztkövetelések. A falu jellegének megfelelően ez utóbbiak a legszámosabbak. A téeszpártiak éppúgy „kívánnak" benne (a téeszek valóban legyenek teljesen önállóak: vagyis ne szabják meg nekik, hogy mit és mennyit termeljenek, „adják vissza az állami gazdaság által elszakított földet"), mint a magángazdák. Jó-68

Uo. 114-115. 69

Eredeti helyesírás szerint. Távirat 1956. október 27. 20. 07. Telefonon bemondva 22. 04. A baranyai katolikus kisközség ismert búcsújáró hely, ezért különösen furcsa, hogy a települési forradalmi bizottságot munkástanácsnak hívták: feltehetően a megyei forradalmi szerv elnevezését vették át. PIL, 290. f. 61. ő. e.