Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
HELYI HATALOM AZ 1956-OS FORRADALOMBAN 1251 Vásárosnaményban.5 3 Szekszárdon mind a megyében, mind a városban október 30-án vette át a forradalmi bizottság a teljhatalmat a tanács vezetőitől: addig csak felügyelték, ellenőrizték őket. A tanácselnök funkcióját a Nemzeti Bizottság testületileg töltötte be, a végrehajtó hatalmat a VB-titkár és a tanácsi hivatal helyett adminisztrációs ötös bizottság látta el. Mint az országban a legtöbb helyen az új helyhatalom itt is támogatta a hatalmi elit cseréjét: az államigazgatási szervek és az állami vállalatok éléről azoknak a kommunista vezetőknek, akiknek irányító munkájával alárendeltjeik elégedetlenek voltak, távozniuk kellett. Az 1945-i és az 1947-es országos választások helyi eredményei a legtöbb esetben megvilágítják a településen 1956 őszén történteket. Sellyén 1945-ben a szavazók 81%-a adta voksát a Független Kisgazdapártra, a Magyar Kommunista Párt mindössze 6%-ot kapott (az országos átlag 17%), 1947-ben az MKP már (!) 11%-os eredményt ért el (az országos átlag ennek a duplája volt), a kisgazda- és a Barankovics-párt, a Demokrata Néppárt, valamint a Pfeiffer Zoltán-vezette Magyar Függetlenségi Párt a szavazatok hetven százalékát szerezte meg. A választási eredmények mögött felsejlik a helyi társadalom: a baranyai községben a lakosok többsége saját földjén gazdálkodott. A kommunista hatalomátvétel után a településen őket érte a legtöbb sérelem, ezért 1956 októberében igyekeztek kihasználni a lehetőséget a változásra. Ebben a baranyai községben a már október 26-án megválasztották a Munkás-Paraszt Nemzeti Bizottságot, amely még aznap felügyelete alá vonta a tanácsot és a rendőrséget (néhány rendőrt azonnal elbocsátott), feloszlatta (!) a járási pártbizottságot, lefoglalta személygépkocsiját, bevonta a fegyvereket. Mindezt azért, hogy őrködjenek községük „nyugalma és békéje felett" (gátat emeljenek „az oktalan pusztításnak, melyet a 10 éven keresztül felgyülemlett sok keserűség okozott") visszaállítandó a „tönkretett bizalmat".54 Amikor a pártbizottságiak sérelmezték az ellenük hozott intézkedéseket, azt a választ kapták, hogy „Sellye község lakosságának kívánságára intézkedtek így". A községi forradalmi szerv felülbírálhatta az intézményi, vállalati munkástanács-választásokat: legitimitására bizonyíték, hogy döntéseit elfogadták. Józanság, kiegyensúlyozottság, nyitottság, bölcsesség kellett ehhez. A bizottság nem helyezte vissza állásába a kommunista hatalomátvételkor elbocsátott segédjegyzőt, mivel a gazdák szerint „igen pökhendi volt", de elutasította az egyik leváltott kommunista funkcionáriust is, aki nemzetőrnek jelentkezett. Érveik: az illető feloszlatta a kultúrotthon zenekarát, „mivel abban kulákok muzsikálnak", káderjellemzésében „kulákrokonságnak" nevezte az egyik helybelit, aki emiatt nem kerülhetett egyetemre, valamint a helyi színjátszók megbízhatatlanságára hivatkozva megakadályozta, hogy a kultúrházban előadják A kőszívű ember fiait. Tiszaföldváron sem a helyi pártbizottság, sem a helyi tanácsi vezetés képviselői nem kerültek be a forradalmi szervekbe. Az ok: „Tiszafóldvár 1950-ig járási székhely volt. Polgári iskolával, majd gimnáziummal, jelentősebb számú 53 Dikán: i. m. 1/2. köt. 92.; Uo. 1/6. köt. 256. 64 PIL, 290. f. 61. 6. e.
