Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
1244 STANDEISKY ÉVA mi bizottságaiból. Aki megmaradt, nem a Népfrontot képviselte, hanem személyében volt a helyiek előtt hiteles.2 9 Veszprém megyében a megyei népfrontszervezet fokozatosan szorult ki a hatalomból: a Nemzeti Forradalmi Tanács olykor kikérte tanácsukat, és képviselőket is kértek tőlük. Amikor a megyei pártbizottság lapját megszüntették, az újság öt napig a Hazafias Népfront lapjaként jelent meg. A MEFESZ és a Népfront október végére jelentéktelenné vált. Bár még október 31-én is a Hazafias Népfront Veszprém Megyei Elnöksége játszotta a koordinátor szerepét, a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanácsba azonban már a forradalmi szervek és az újjáalakult pártok képviselői kerültek. Ezzel megszűnt a helyi Népfront vezetőinek, valamint az általuk támogatott új vezetőinek — köztük a Forradalmi Nemzeti Tanács elnökének — a befolyása a helyi események alakítására.3 0 A Hazafias Népfront október 28-án, késő este két deklarációt is közzétett a rádióban. Az egyikben üdvözölte a forradalmat elismerő, késő délután elhangzott miniszterelnöki rádiónyilatkozatot, és felszólította a helyi népfrontbizottságokat, hogy alakítsák meg a megyei, városi, járási és a községi „nemzeti bizottságokat", amelybe válasszanak „köztiszteletben álló, a nép bizalmát és szeretetét kiérdemelt hazafiakat". A másikban az Országos Nemzeti Bizottság megalakulását adta tudtul, melyet a választott forradalmi önkormányzati szervek, a „nemzeti bizottságok" csúcsszervének nevezett.3 1 A már megalakult forradalmi bizottságok tagjai elnéző fölénnyel hallgathatták az adást. Leszűrhették belőle, hogy a Hazafias Népfront a kormány, pontosabban Nagy Imre hű támasza, és a kormányfőhöz hasonlóan az események után kullog. Nagy Imre nem hivatkozott Országos Nemzeti Bizottságra, ami megkérdőjelezte a hirtelen feltűnő új országos szerv legitimitását. Az Országos Nemzeti Bizottság összetételéről, feladatköréről, elérhetőségéről semmit nem lehetett tudni, s ez így maradt a rákövetkező napokban is. Az új szervezet körüli bizonytalanság, a „semmiben lebegés" a kormánynak sem tett jót: azt sejtette, hogy az országos irányító szervek egymástól függetlenül, egymáshoz való viszonyukat nem tisztázva tevékenykednek. Október utolsó napjaiban a legtöbb településen az új helyhatalmi szervek elsősorban saját gondjaikkal voltak elfoglalva, és nem a fővárosban székelő irányító központok létrejöttének furcsaságaira figyeltek. Ugyanakkor napról-napra szaporodtak az olyan ügyek — tulajdonrendezési, jóvátételi, igazságszolgáltatási, financiális, igazgatási és egyéb problémák —, amelyek országos hatókörű intézkedést igényeltek volna. Az igény a forradalom szellemének megfelelő központi irányítás iránt október-november fordulóján vetődött fel igazán, és lett napról-napra erősebb, akkor, amikor a Hazafias Népfront, mint a kommunista párt háttérszervezete már végképp jelentőségét vesztette. A gazdaparaszti hagyományokat őrző vidékeken — elsősorban a Dunántúlon — nem volt tekintélyük a többnyire mesterségesen életben tartott helyi népfrontképződményeknek. Ahol ideig-óráig cselekedni tudtak, ott is felváltot-29 Uo. 30 Standeisky Éva: Veszprém megye. In: A vidék forradalma, 1956. I. m. II. köt. 397-436. 31 A forradalom hangja. I. m. 143.
