Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
HELYI HATALOM AZ 1956-OS FORRADALOMBAN 1241 A Hazafias Népfront mint közvetítő A Hazafias Népfront megyei, járási és — kisebb mértékben — helyi szerveinek számos településen azért jutott döntő szerep a forradalom első napjaiban, mert a helyzet megmenthetőségében reménykedő kommunisták a népfront helyi vezetőit tolták előtérbe, abban bízva, hogy „semlegességük" kifogja a szelet az antikommunista szélsőségesek vitorlájából. Nem egy helyen rájuk építettek a forradalom első hetében azok is, akik féltek a hatalom bosszújától, s nemigen hitték, hogy az országban lévő szovjet csapatok és a magyar erőszakszervek nem torolják meg az ellenük lázadókat. Nem tisztázható egyértelműen, hogy a Hazafias Népfront hatalommentő célú felhasználásának ötlete Budapesten vagy — többnyire egymástól függetlenül — az egyes megyei pártbizottságokon és tanácsokon született-e, ami azért nem különösebben fontos, mert ez utóbbiak élén is kommunisták álltak. A kommunista párt és a Hazafias Népfront együttműködése a forradalom első napjaiban, a Somogy megyében történtekkel illusztrálható. A kommunisták Kaposvárott az elégedetlenkedők semlegesítésére mérsékelt reformprogramot tettek közzé.2 0 A helyi kommunista vezetők a Petőfi Kör mintájára alakult, pártellenzékinek számító Zrínyi Miklós Körön keresztül próbálták az MDP tekintélyét megőrizni. A kör aláírásával megjelent röplap tudósította a kaposváriakat és a megye lakosait arról, hogy az „üzemek és szervezetek megválasztott küldöttei" megalakították az Ideiglenes Nemzeti Forradalmi Bizottságot. Október 27-én Somogy Megyei Nemzeti Tanács alakult meg, amely a korábbi, a kommunista alapítású Forradalmi Bizottság némileg radikálisabb változata volt. 28-án tartott ülésükön felvetődött, hogy meg kéne rostálni a helyi párt- és tanácsi apparátust. Most a Hazafias Népfront lett az átmentő próbálkozásoknak keretet adó szervezet. „A Hazafias Népfront legyen a népi-nemzeti egység megtestesítője, a különféle pártok, szervezetek és ezeken kívüliek összefogója" - olvasható a 16 követeléspontot tartalmazó nyilatkozatukban.2 1 A Nemzeti Tanácsnak egyetlen olyan követelése volt, amely nem illett a langyos programpontok közé: Mindszenty József szabadon bocsátása és hercegprímási működésének sürgetése. A követelések összeállítói azért távolodtak el saját felfogásuktól ennyire messzire, mert úgy gondolhatták, ezzel az engedménnyel többet nyernek, mint veszítenek: lecsillapítják a főként katolikusok-lakta somogyiak elégedetlenségét. „A megyei iroda — számolt be Gazda János november 30-án a Népfront helyi tevékenységéről — a forradalmi idők főhadiszállásává vált. 5-6 községi bizottság keresett fel bennünket naponta, hogy mit tegyenek, mert ha ők nem tesznek semmit, majd tesznek azok, akik Budapestről és máshonnan jönnek. Amikor a 16 pontot kiadtuk, megalakult a Forradalmi Tanács, a megyei forradalmi intézőbizottság, amelybe nekünk sikerült igen megbízható, párthű, marxista és nem sztálinista elemeket beépíteni a munkások, honvédség, dolgozó parasztok részéről. A forradalmi bizottság igen ésszerűen és tárgyilagosan 20 1956 plakátjai és röplapjai. Október 22. - november 5. Összeáll., szerk. Izsák Lajos, Szabó József, Szabó Róbert. Előszó Kopácsi Sándor. Budapest, Zrínyi, 1991. 484., 486., 489. 21 Uo. 491.
