Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Vámos György: Itt a Szabad Európa Rádiója; a szabad Magyarország hangja. Műsortükör; 1956. október 24 1163
1228 VÁMOS GYÖRGY ura a helyzetnek, felhívásai, hazudozásai mindennél jobban elárulják azt a fejvesztettséget és rémületet, amely a párt berkeiben uralkodik. A szabadságharcosok érzik, hogy rajtuk a világ szeme, velük minden tisztességes ember szeretete, tisztelete, még a népi demokrata varsói rádió is magyar zenét ad és szabadságról beszél. [...] Egymás után olvassák be a pesti rádióban a kétes értékű hűségnyilatkozatokat. Bizonyítani iparkodnak, hogy az ország a rendszer mellé állt a magyarság szabadságharcával szemben. A felolvasás gyatra, a szavak erőtlenül és üresen konganak. És kik azok, akik ezekben a drámai órákban a zsarnokság szószólóivá váltak? Kivétel nélkül a magyar nép szégyenteljes árulói! Azok a politikai prostituáltak, akik nemcsak most, a hősi ellenállás pillanataiban, de egész közéleti pályafutásuk során cserbenhagyták a nép ügyét. Újból bemutatjuk őket. A sort Tildy Zoltán, a levitézlett köztársasági elnök nyitotta meg. Első volt, aki eljátszotta azt a bizalmat, amit a magyar nép 1945 után a Független Kisgazdapártba helyezett. És most is ő volt az első, aki szolidaritásáról biztosította az új muszkavezetőket. Hitványságában követte őt a második köztársasági elnök, Szakasits Árpád. Elnöksége idején találóan mondották Pesten, hogy két Árpád volt a magyar történelemben. Az egyik Árpád vezér, aki kivezette népünket Ázsiából. A második, Szakasits Árpád, aki visszavezette népünket Ázsiába. Szakasits hű maradt hitványságához. Nyilatkozatával nem a magyar szabadságharc híveit, hanem önmagát bélyegezte örökre meg. És megszólalt természetesen a hírhedt „békepap", Horváth Richárd is. A szovjet csapatok nem találtak mást a szabadságharcukkal szolidáris katolikus papság körében, mint ezt a züllött, egyházából kiközösített, a katolikus hívek által megvetett embert. Hűségnyilatkozata a legjobban elárulja: kik azok, akik új életüket továbbra is irányítani szeretnék. Említsük még a bukott közoktatási miniszter, a sztálinista Erdey-Gruz Tibor levelét. A bukott miniszter most azokhoz fordul kérő szóval, akik egyszer már megvonták bizalmukat tőle és kibuktatták őt miniszteri székéből. Erdey-Gruz egyike azon kulturpolitikusoknak, akiknek működése káros és rosszemlékű a magyar ifjúság szemében. Hűségnyilatkozatáról is ez a véleményünk. Ezek azok a „tekintélyek", kedves Hallgatóink, akik mai szabadságharcunk első árulói. Levelük és nyilatkozatuk a legjobb bizonyíték arra, hogy egyenlőre nincs semmi biztosíték az ígéretek beváltására és a reformpolitika folytatására. És amíg nincs biztosíték — a fegyverek elhallgathatnak — de a szívekben és lelkekben nem lesz béke Magyarországon! [._] A budapesti rádió félelemtől reszkető hangon kormányfelhívást közöl, amely szerint a szabadságharcosok a belvárosban, parkokban, mellékutcákban és kapualjakban hagyják fegyvereiket. Felszólítják a polgári lakosságot, hogy a talált fegyvereket a legközelebbi karhatalmi szervnek nyújtsa át. Ennél butább, ellentmondóbb felhívás alig hangzott el a mai rádiókapkodásban. Hogyan hagyhatják fegyvereiket a kapualjakban a harcoló fiatalok, ha a kapualjak belügyminiszteri parancsra szigorúan be vannak zárva. Hogyan találhatja meg a polgári lakosság a fegyvereket, ha ugyancsak szigorú belügyminiszteri parancsra reggel hat óráig kimenési tilalom van?! A felhívásnak csak őrült tehet eleget, csak az vállalhatja, hogy valahogyan kimegy a bezárt kapun és a fegyverek ropogása közben elindul fegyvert keresni. Ha véletlenül megtalálja a fegyvert, akkor