Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Vámos György: Itt a Szabad Európa Rádiója; a szabad Magyarország hangja. Műsortükör; 1956. október 24 1163

A SZABAD EURÓPA RÁDIÓ 1956. OKTÓBER 24-1 ADÁSA 1165 a kormányzatukkal ellentétes, esetenként ellenséges rádióműsorokat is sugározni kívánta, az állami dotációt eltitkolták. Az ilyen ellentmondás a polgári demokrácia és a diplomácia szokásaival nem fér össze. Az állami pénzeket előbb egy fantomhivatal közbeiktatásával, majd a CIA közreműködésével juttatták el a címzetthez. Ennek később, a hetvenes évek elején jelentkeztek a hátrányai. A Szenátus Külügyi Bizottságának követelésére akkor módosították az Információs és Oktatási Csere törvényt, és attól kezdve a SZER nyílt költségvetésű intézmény.6 A rádió előkészítése mintegy két évet vett igénybe. 1951 nyarán a Csehszlovákia lakossága számára készített műsor szólalt meg először, azt rövidesen követte a többi. A kísérleti időszakban napi fél órás programokat állítottak össze New Yorkban, az Empire State Buildingben bérelt irodában, a hangfelvételeket repülőgépen Európába szállították, végül Nyugat-Németországban, egy amerikai repülőtérről a Barbara becenevű mozgatható adótorony sugározta ki. Az amerikaiak rövidesen Frankfurt környékén, Biblisben, és München mellett, Holzkirchenben építettek erősebb adóállomást, továbbá Portugáliában állítottak fel középhullámú sugárzásra alkalmas tornyot. Ezzel megteremtették a műsoridő növelésének egyik legfontosabb technikai feltételét. Az üzemszerű műsorkészítés egy müncheni stúdióban folyt, míg az Angol Kertben felépítették a Rádió központját, ahol korszerű stúdiók és kiszolgáló apparátusok is helyet kaptak. A továbbiakban az Isar partján voltak a szerkesztőségek, de az irányító apparátus egy része még sokáig New Yorkban maradt. New Yorkban a magyar részleget Vajda Pál, már régebben Amerikában dolgozó újságíró vezette, az európai szerkesztőség vezetésére Dessewffy Gyula, a Kis Újság korábbi főszerkesztője, kisgazdapárti képviselő kapott megbízást.7 A szerkesztőség létszáma egy év alatt meghaladta a százat. A mikrofonnal dolgozó munkatársak egy részének volt rádiós, újságíró, szerkesztő, színházi vagy filmes tapasztalata, mások — tanárok, katonatisztek, diplomaták — hamar felzárkóztak hozzájuk. A szerkesztőség tagjai sokféle világnézetet vallottak, korábbi társadalmi helyzetük és pártállásuk szerint megosztottak voltak. Volt közöttük arisztokrata és kisbirtokos, hajdani elveiből kiábrándult kommunista és egykori nyilas funkcionárius, aktív szociáldemokrata és liberális polgár, a népi mozgalom elkötelezettje és kereszténydemokrata nemzetgyűlési képviselő. Együttműködésük alapja az volt, hogy valamennyien egységesen szemben álltak a magyarországi politikai rendszerrel. A Szabad Európa Rádió úgy akart megszólalni, mintha a céiország belföldi rádiója beszélne. A nyugati rádiók (London, Párizs, Madrid, Róma és a többiek) 6 Public financing of Radio Free Europe and Radio Liberty - Hearing before the Committee on Foreign Relations United States Senate, May 24,1971 US Government Printing Office. 7 Dessewffy Gyula (Budapest, 1909. november 21. - Curitiba (Brazília) 2000. augusztus 9.) Arisztokrata származású újságíró. Részt vett a II. világháború alatti antifasiszta ellenállásban. A Kis Újság című demokratikus szellemiségű lap tulajdonosa és szerkesztője. 1945-ben a Kisgazda Párt parlamenti képviselője. 1947-ben emigrált, a párizsi rádió magyar műsorának szerkesztője, majd 1951-1954 között Münchenben a SZER magyar osztályának a vezetője, 1958-ig a Now York-i szerkesztőségben dolgozott. 1961-től Brazíliában gazdálkodott. Tanúvallomás című kötete Amerikában jelent meg (Magyar Történelmi Kutató Társaság, Library of Congress catalog card No: 86-051435). Magyar kiadás: Tanúvallomás, válogatás D. Gy. publicisztikai írásaiból. Bp., 1997.