Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Marelyin Kiss József - Ripp Zoltán - Vida István: A magyar-jugoszláv-szovjet kapcsolatok és a Nagy Imre-csoport sorsa 1953-1958 1079
1094 MARELYIN KISS JÓZSEF - RIPP ZOLTÁN - VIDA ISTVÁN goszláv gazdasági és pénzügyi kompromisszumos egyezmény lényege a következőkben foglalható össze: a magyar vezetés elfogadta, hogy jóvátétel és károkozás jogcímén az eredeti magyar ajánlatnál többet, a jugoszláv követelésnél viszont lényegesen kevesebbet, áruszállítással 85 millió dollárt fizet Jugoszláviának. Az áruszállítás kezdetét 1957-ben határozták meg, befejezését 196l-re tették. Magyarország ezzel közvetve és kimondatlanul is elismerte felelősségét Jugoszlávia megbélyegzésében és a szocialista táborból való kizárásában. A két ország 1956 februárja és októbere között egy tucat államközi egyezményt kötött. Legnagyobb jelentősége annak a döntésnek volt, amely a magyar jugoszláv határon megszüntette a 30 kilométeres határsávot, a műszaki határzárat, és lehetővé tette a kitelepített délszlávok visszaköltözését.4 6 További fontos állami egyezmények születtek a légi forgalomról, a fertőző betegségek elleni védelemről, az egészségügyről és az állategészségügyről, a jogsegélyről, a kiadatásokról és egyéb ügyekről. A magyar-jugoszláv államközi és politikai kapcsolatok normalizációja 1956 nyarán, illetve a magyar párt- és kormánydelegáció októberi látogatásakor fejeződött be. Rákosi bukása és a kapcsolatok javulása Tito küldöttség élén 1956 júniusában viszonozta szovjet párt- és kormánydelegáció egy évvel korábbi belgrádi vizitjét. Az SZKP Elnöksége május 25-én vitatta meg Tito programját és a szovjet tárgyalási pozíciót rögzítő külügyminisztériumi előterjesztést. Ismét Molotov volt, aki akadékoskodott, s határozottabb álláspontot sürgetett a jugoszláv párt ideológiai-politikai hibáinak bírálatával kapcsolatban. Hruscsov keseredetten jegyezte meg: „Molotov régi álláspontjához ragaszkodik. Helytelen az, amit javasol. Elkeserítő, hogy a KB ülés óta Molotov nem változott meg".47 Valószínű, hogy Molotov jugoszláv kérdésben elfoglalt rugalmatlan magatartása volt az utolsó csepp a pohárban: Tito érkezése napján, a pártelnökség június 1-jei összejövetelén leváltották a külügyminisztérium éléről, és D. T. Sepilovot, a Pravda főszerkesztőjét, a KB titkárát nevezték ki utódjául. Menesztését illetően teljes volt az egyetértés a pártelnökségben, még a konzervatívnak számító elvbarátai sem álltak ki mellette.48 A moszkvai Hruscsov-Tito csúcstalálkozó kompromisszummal zárult, a jugoszlávok némi előnyével. A legfontosabb közös eredmény az volt, hogy megállapodtak az SZKP és a JKSZ közötti kapcsolatok rendezéséről a külön út elismerése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjogúság és a teljes őszinteség lapján. Erről közös Tito és Hruscsov aláírásával közleményt adtak ki.49 További gazdasági, kulturális és tudományos megállapodás előkészítését irá-46 MOL XIX j-l-j. Az 3185/1956.(111. 12). sz. MT határozat. A határsávot érintő — márciusi és augusztusi — döntések következtében 1956 szeptemberétől az 1949 után a határzónából kitelepített főleg délszláv lakosok visszaköltözhettek korábbi lakóhelyükre. 47 Prezídium CK KPSZSZ 1954-1964. 135-136. 48 Az SZKP Elnöksége 1956. május 26 és 28-i, valamint június 1-jei üléseinek jegyzőkönyve (Prezídium CK KPSZSZ 1954-1964. 137-141.). 49 Nyilatkozat a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és Szovjetunió Kommunista Pártja viszonyáról. Szabad Nép, június 21.
