Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: A szovjet piac "meghódítása" és a magyar tőke Trianon után. Iratok a szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság történetéhez (1923) 79
102 SERES ATTILA még szintén májusban, a MA VAG is konszignációs szerződést kötött, konkurensénél jóval nagyobb értékben.88 Ezek a megrendelések nem jelentettek számottevő módosulást a szovjet központi külügyi és külkereskedelmi szervek 1923 novemberében kifejtett álláspontjához képest, amely hitelnyújtáshoz és a két állam hivatalos kapcsolatfelvételéhez kötötte a nagyobb volumenű kereskedelmi forgalom engedélyezését és előmozdítását. A Hofherr-Schrantzcal és a MÁVAG-gal között üzlet ugyanis egy olyan incidensnek volt köszönhető, aminek következtében megingott az addig egyenletes német-szovjet viszony. 1924. május 3-án német rendőrök — hivatalos indoklás szerint egy német kommunistát keresve — behatoltak a szovjet kereskedelmi képviselet helyiségeibe, s átkutatták annak irattárát. A német hatóságok ezzel nyíltan megsértették a rapallói szerződés által biztosított exterritoriális jogot. A kereskedelmi képviseletet még az incidens napján bezárták, személyi állományát a felsőbb moszkvai pártszervek utasításainak megfelelően fokozatosan leépítették, a német vállalatokkal folyamatban lévő tárgyalásokat megszakították, a kurrens beszerzéseket a konfliktus rendezéséig — azaz július 29-ig — teljesen leállították.89 A szovjet külkereskedelmi szervek figyelme emiatt fordult elsősorban az osztrák és cseh, illetve a magyar mezőgazdasági gépgyártás felé. A mezőgazdasági termelés ciklikussága miatt a beszerzésben ekkor sem lehetett fennakadás, hiszen a gépeket le kellett szállítani az aratási szezon kezdetéig. A Hofherr-Schrantzcal kötött üzlet kapcsán például éppen erre, az ügy sürgősségére hivatkozott a Külkereskedelmi Népbiztosság.9 0 Május 30-án Gratz már mindezek ismeretében kereste fel a bécsi szovjet követséget, bár a Levickijt május második felében felváltó új követtel, V H. Ausszemmel való találkozására eredetileg sem Bethlen István gróf miniszterelnöktől, sem Daruváry Géza külügyminisztertől nem kapott hivatalos vagy nem hivatalos felhatalmazást. Ez azzal is alátámasztható, hogy az Ausszemmel folytatott első beszélgetésén megkérdezte a szovjet diplomatától, hogy beszámolhat-e a magyar miniszterelnöknek az ott elhangzottakról. Márpedig a tájékoztatási kötelezettség miniszterelnöki utasítás esetén aligha lehetett volna kérdéses.9 1 Gratz német nyelvű memoárja szerint az Ausszemmel való első találkozó Sigmund Münz, a Neue Freie Presse című politikai napilap újságírójának a közvetítésével jött létre annak lakásán.92 Gratz célja valójában az volt, hogy megrendeléseket szerezzen vasúti felszereléseket gyártó és forgalmazó cége számára, s felelevenítve a MÁH és az AMB köré tömörülő gazdasági érdekeltségek ko-88 Beszámoló a berlini szovjet kereskedelmi képviselet 1923-1924. évi munkájáról, 1925. márc. 17. RGAE, f. 413. op. 2. gy. 2008. 1. 133. A MÁVAG-gal kötött üzlet több részlete ismeretlen, pontos idejét sem sikerült megállapítani. 89 Siskin: i. m. 295-297. 90 N. K. Klisko, a Külkereskedelmi Népbiztosság Igazgatási osztálya vezetőjének távirata Sztomonjakovnak. 1924. máj. 16. RGAE, f. 413. op. 10. gy. 194. 1. 4. 91 Ausszem feljegyzése a Gratz Gusztávval folytatott beszélgetéséről. 1924. jún. 4. AVP RF, f. 04. op. 11. p. 67. gy. 938. 1. 121-124. 92 Gratz német nyelvű memoárja megtalálható: Gustav Gratz: Aus meinem Leben von Brest-Litowsk bis Ende des Zweiten Weltkrieges. Österreichisches Staatsarchiv (ÖSta), Sammlungen und Nachlässe, B/19. No 1. 179.
