Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: A szovjet piac "meghódítása" és a magyar tőke Trianon után. Iratok a szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság történetéhez (1923) 79
100 SERES ATTILA az összes részvényes egyhangúlag elhatározza a részvénytársaság megalakításától és bejegyeztetése iránti szándékától való elállást.7 7 A cégbírósági végzésben előírt rendkívüli közgyűlést május 9-re hívták össze, amelyen az elnöklő Ország Róbert igazgatósági tag az egyetlen napirendi pontként javasolta, hogy részvényesek tekintsenek el a megalakulástól.7 8 Az ilyen értelemben megszületett határozat alapján a Cégbíróság augusztus 5-i hatállyal intézkedett a cégszöveg törléséről a belső nyilvántartásból.7 9 Mindezek után felmerül az a kérdés, hogy mi volt az a jogszabályi háttér, amelyre hivatkozva a Cégbíróság visszautasíthatta a bejegyeztetési kérelmet? Valóban elengedhetetlen formai és tartalmi követelményeket hagyott figyelmen kívül az üzleti szférában igen tapasztaltnak számító, több részvénytársaság alapításában és működtetésében részt vállaló, ráadásul erőteljes kormányzati hátszelet élvező Károlyi és Krausz? A hazai cégalapításokra, egyéni és társas cégek (így a részvénytársaságok) létrehozására egy, még az Osztrák-Magyar Monarchia idején becikkelyezett, de a világháború után is hatályban maradó alaptörvény, az 1875:XXXVII. tc. (kereskedelmi törvény) szolgált útmutatóul.8 0 A jogszabály paragrafusait tüzetesen átolvasva arra a megállapításra juthatunk, hogy az Orosz-Magyar Kereskedelmi Rt. maradéktalanul megfelelt a cégalapításra vonatkozó törvényi kritériumoknak.8 1 A Cégbíróság által inkriminált formai kitételek (a cégnév idegen variánsainak teljes kiírása, a cég üzleti céljainak szabatos meghatározása, stb.) kiegészítése, pontosítása csak a Cégbíróság belső nyilvántartási rendjének megtartását szolgálta, nem képezhetett át nem hágható akadályt. A törvény nem tartalmaz olyan passzust sem, amiből arra következtethetnénk, hogy ilyen esetben (tehát idegen állam nevének felvételekor a cég elnevezésébe) igazolni kellett volna az illető állammal meglévő kontaktus tényét, ezért ezt a kifogást csak bürokratikus ellehetetlenítésnek minősíthetjük. Az elutasításra a jogalapot leginkább a törvény 149. paragrafusa szolgáltathatta, amely kimondta, hogy a részvénytársaság csak akkor alakulhat meg, ha a működéséhez szükséges alaptőke biztosítva van. Márpedig ha a részvénytársaság megalakulásának három alapfeltétele (az alaptőke biztosítása, a társasági alapszabályok megalkotása, a cégbírósági jóváhagyás) közül akár egyetlen is hiányzott, a céget nem jegyezték be.8 2 A Cégbíróságon nyilván kevesellték a 200 millió koronás alaptőkét egy olyan grandiózus feladat megvalósításához, mint a Szovjetunióval folytatott kiterjedt kereskedelmi forgalom ellenőrzése. 77 A Budapesti Királyi Törvényszék végzése. 1924. ápr. 24. Uo. 78 Az Orosz-Magyar Kereskedelmi Rt. rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyve. 1924. máj. 9. MOL, Z 96, 64. es., 83. t., 3616ЛН/2. sz., 305-306. f. 79 A Cégbíróság döntése az Orosz-Magyar Kereskedelmi Rt. törléséről a belső nyilvántartásból. 1924. aug. 5. BFL, VII/2. е., 3398. d., Cg. 20788/1924. sz. 80 Magyar törvénytár. 1875-1876. évi törvények. Budapest, Franklin Társulat, 1896. 120-123. 81 A részvénytársaságok bejegyzésének feltételeire és körülményeire 1. N. Czaga Viktória: A cégbíróságról és a cégbírósági irattárról. Üzemtörténeti Értesítő, 1991. Fel. szerk. Koroknai Akos. Budapest, Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztálya, 1991. 78-79. Uő: A cégbírósági iratok. Budapest Főváros Levéltára. Szerk. Kenyeres István, Sipos András. Budapest, Budapest Főváros Levéltára, 1997. 139-145. 82 Magyar törvénytár. 1875-1876. évi törvények. I. m. 143.
