Századok – 2006
MŰHELY - Sz. Simon Éva: A hódoltságkori török paleográfia tréfája vagy egy renegát írnok ügyeskedése? Egy különleges forrás a kanizsai védelmi övezet hatékonyságáról 1586 őszéről 1045
1050 SZ. SIMON ÉVA » mihály], Borszo Biand [ = Pórszombat], Erdeczfalu [ = Erdősfa], Irgyel [=?], Lolos [=?], Szenlepeö [=?], Haszegy [=(Zala)Háshágy], Vurczak [=Vörcsök], Beönzeöfeode [ = Boncodfölde], Juan feolde [=Ivánfólde], Bada [=Báza], Szaruaskenett [=Szarvaskend], Belkeöcz [=Telekes], Nagy Mai [=Nagy Kál], Szenlak [=(Mikos)Széplak], Barol [=?], Czehy [=Csehi], Also feölseö Ranott [=Rajk], Szen Bilatt [=Szentbalázs], Juak [=?], Kaczolak [=Kacorlak], Bere Antt [=Petre, And], Veruifalu [=Vörösfalu], Tortel [=Turol], Vukola [=Vakola], Beleös [=?], Badar [=Padár], Mogyorod [=(Puszta)Magyaród], Ónok [=Otok], Szemetni varos [=Szemenye], Usztruia [=? ], Vyfalu [ = (Kerka)Újfalu]."24 A fent leírt módszerekkel a magyar falvak nevét őrző listában szereplő helyeknek több mint 70 százalékát sikerült azonosítani.2 5 (Mai elnevezésüket és korabeli alakjukat részletesen lásd a Függelékben.) A településnevek ilyen új olvasata már egészen határozott képet mutat. A levélben szereplő helységek nagyobbik része Zala megye területén fekszik, egy kis hányada pedig Vas megyében. Néhány falu valószínűleg somogyi hellyel azonosítható, de bennük Babócsa és Berzence környéki, azaz semmiképp sem a Baranyába átnyúló okor-völgyi falvak2 6 ismerhetők fel. Leszögezhetjük tehát, hogy a fentiekben említett baranyai lokalizáció2 7 a részletesen bemutatott, új típusú vizsgálattal jelentősen pontosítható. Olvasataink helyességét egyéb források is alátámasztják. Amennyiben a térképre pillantunk (lásd a mellékelt térképvázlatot), láthatjuk, hogy az elszórtan fekvő településeken kívül egy jelentősebb egybefüggő tömb is érintett volt Ali pasa és Ernő főherceg vitájában. A Zala megye nyugati szegletében fekvő csoport az alsólendvai Bánffyak kezén lévő Csesztreg (80.) környéki helyeket jelöli. A török portyázások történetének forrásai közül pedig éppen nemrégiben bukkant elő egy e területre vonatkozó dokumentum. Az 1610. december 1-én II. Mátyás által budróci Budor János számára kiállított különleges nemességmegerősítő levélből — amely a nevezett szlavóniai nemes több évtizedes életútját meséli el nem mindennapi részletességgel — egy olyan török portyáról is értesülünk, amely 1586 szeptemberében a Lentitől északra fekvő Csesztreg tájékát érintette. Ekkor a törökök nagy zsákmánnyal hazafelé vonuló csapatán a kanizsai lovasok — akik között ott volt Budor is — Berzence mellett rajtaütöt-24 A fentiekben egyes, olvasati hibák következetesen és gyakran fordulnak elő. Ilyen a szóközi m betűk h, ill. cs-kénti olvasása (pl. Mohod=Mumor, Csecsedir=Csemedir), vagy az összetett településnevek második tagjában szereplő -ßld (-főd) sokkal inkább kútra emlékeztető -kutt olvasata (pl. Fodorkutt=Fodorfőd, Beolczkutt=Bocfőd). A szóközi -tt- az esetek egy részében szintén -d- ként olvasandó. 25 A fennmaradó közel 30 százalék részben olyan helyneveket takar, melyeknek nem olvasata, hanem lokalizálása jelent problémát (pl. Szentgyörgy, Ivánfolde, Újhely). De akad néhány olyan település is, amelynek neve az arab paleográfia kínálta számos lehetőség végigpróbálása után is jelenleg azonosíthatatlan alakot ad. Ebből esetleg egy magyar származású személy szándékos torzítására gondolhatunk. 26 Ide az alábbiak sorolhatók: Abaliget, Almás, Bátamindszent, Besence, Bogád, Bükösd, Cserdi, Csoboka, Csonkamindszent, Gilvánfalva, Haraszti, Hatvan, Helesfalva, Hernátfalva, Hetfehel, Kisszentgál, Megyefalva, Okorág, Okorvölgy, Okriszentgál, Páprágy, Pöszéri, Somó, Szentdamján, Szentgyenis, Szentiván. 27 Voss E.: Szigetvár város i. m. 197. 28 „Ex eadem Turcica cohorte turma quaedam versus oppidum Cheztregh iisdem diebus [1586. szept. eleje] cum excurrisset et multos agricoles, utriusque sexus homines in captivitatem redigendo
