Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Bozzay Réka: Leiden; a gondoskodó egyetem. Magyarországi diákoknak nyújtott juttatások és kiváltságok a leideni egyetemen a 17-18. században 985
1002 BOZZAY. RÉKA ket először a rektor és asszesszorok elé kell vinni, akik megpróbálják a vitázó feleket kibékíteni, és ha ez nem sikerült, akkor lehetett csak az ügyet a forum academicum elé bocsátani.143 A saját egyetemi bíróság felállítása kompromisszum eredménye volt, ebben ugyanis az egyetemi képviselők mellett nem egyetemi tagok is voltak (a négy polgármester, két városi bíró), akik ráadásul szavazati többséggel rendelkeztek.14 4 Ezért az egyetem megkapta a legfelsőbb bíróságokat megillető jogokat, így a polgári és büntetőperes ügyek mellett főbenjáró bűncselekményekben is ítélkezhetett, és halálos ítéletet is hozhatott. Bár 1575-ben megszabták, hogy az egyetemi bíróság ítéletei ellen fellebbezni nem lehet, ezt a rendek határozata 1656-ban megváltoztatta.14 5 5. Magyarok perei az akadémiai bíróság előtt14 6 a. Polgári peres ügyek Az egyetemi bíróság aktái között magyarokra vonatkozó peres anyagok is vannak ugyan, de csak egészen csekély számban. Erre magyarázatul szolgálhatna, hogy esetleg nem minden ügyet jegyeztek fel, mégis kézenfekvőbbnek tűnik, hogy itthonról nagyrészt nem az iskolapadból indultak útra a peregrinációra kiválasztottak, hanem néhány évet tanítottak a kollégium valamelyik partikulájában, így idősebbek és talán valamivel „érettebbek" voltak, mint részegeskedő, csendháborító németalföldi diáktársaik. A fennmaradt iratok java része polgári peres ügyekre vonatkozik, és nagyrészt anyagi természetű: a diákok a szoba bérleti díjának ki nem fizetése miatt kerültek konfliktusba igen gyakran a szállásadóikkal. Első fokon a rektor és az asszesszorok elé vitték az efféle ügyeket. Bornemissza István 1631. május 1-én idéztette szállásadóját Michiel Hannot-t bíróság elé, mivel az őt megverte, és hajadonfőtt, cipő nélkül a házból kidobta, majd bezárta utána az ajtót, és az éjjeli őrséget is riasztotta, akik Bornemisszát lecsukták. Hannot azzal védekezett, hogy először a felperes ütötte meg ököllel, majd bottal, így ő csupán védekezett.14 7 A verekedés valódi oka azonban az volt, hogy Bornemissza elfelejtette kifizetni szobája bérleti díját. Hannot 68 guident követelt, amit a végzés szerint Bornemisszának egy bizonyos időpontig vissza kellett fizetnie, így kaphatta vissza iratait, papírjait és ruháit, de a kifizetésig könyvei zálogban maradtak. Bornemissza átadott szállásadójának egy 10 guldenről szóló fizetési számlát, amelyet egy Toussain Moussart nevű úrral fizettetett ki, valamint kötelezte magát, hogy minden hónapban 5 guident fizet, amíg teljesen le nem teszi adós-143 Uo. 35-36. 144 Uo. 36 145 Molhuysen, PC.: Bronnen, i. m. III. Bijlagen. 58. 146 Miklós O.: Magyarok perei i. m. című munkájában (163-165.) ismerteti Bornemissza István, Marosvásárhelyi János és Ury János leideni rektor előtt tartott perét, így ezeknek a következőkben csak rövid összegzését közöljük. 147 AR Notulen Nr. 3. 29v-30.
