Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Bozzay Réka: Leiden; a gondoskodó egyetem. Magyarországi diákoknak nyújtott juttatások és kiváltságok a leideni egyetemen a 17-18. században 985

LEIDEN, A GONDOSKODÓ EGYETEMI 995 mindketten az egyetem tagjai voltak, így az a határozat született, hogy a diákok kérését a kurátori tanács ajánlásával tovább küldik a rendi gyűlésnek.8 1 Az egyetem alkalomadtán még a bécsi központi adminisztrációval szem­ben is támogatta a diákokat. A külföldről behozott könyvek vizitációja állandó gyakorlatnak számított a 18. században. Barkóczy Ferenc esztergomi érsek sze­rint a protestantizmus kiirtása „szelíd eszközökkel" úgy történhet, ha a külföl­di „eretnek" könyvek behozatalát megtiltják.8 2 Ez ügyben kérte az egyetem se­gítségét az egyik magyar, Kamarási Pál 1722. június 25-én, de elutasító választ kapott.8 3 Évtizedekkel később, amikor az evangélikus Samuel Bruckenthal Bécsben erdélyi udvari kancellár lett, a könyvek vizitációja laikusok kezébe ke­rült. Amikor a Staten Collegében tanuló magyarok a bécsi ágens, Türi Sámuel mellett dolgozó Vásárhelyi Sámuel orvostanhallgatótól megtudták, hogy az er­délyi püspököt tervezik új kancellárrá kinevezni, és ezzel a jezsuiták újból vissza­kapják a könywizitáció jogát, arra kérték a teológiai fakultást, hogy egyiküknek engedjék meg, hogy a magyarok összes könyvével hazautazhasson. így, mielőtt a Staten Collegében letöltötte volna a három évet, Már kosfalvi Deák János a köny­vekkel együtt elhagyhatta a Kollégiumot, sőt még bizonyítványt is kapott.84 3. Betegség és halál Hollandiában Nemcsak a pénz hiánya, hanem különböző betegségek is megnehezíthet­ték a külföldön tanuló magyar diákok életét. Az egyetem különböző szervei a betegek ellátásából is kivették a részüket. Mivel a rendelkezésre álló források elsősorban adminisztratív jeHegűek, és keveset árulnak el a diákok egészségi ál­lapotáról, így arról tudunk csak beszámolni, hogy az egyetem különböző szervei milyen módon vettek részt a betegek ellátásában, magukról a betegségekről konkrétan igen keveset tudunk. Levelek és naplók őriztek meg ugyan feljegyzé­seket betegségekről, de ezek — érthetően — nem precíz orvosi látleletek voltak, hanem csupán a pillanatnyi egészségi állapot feljegyzései. Haller Gábor, aki éveket töltött Leidenben is, megemlíti például naplójában, hogy 1633. február 1-én beteg lett, a betegsége tüneteit viszont nem sorolja fel, de még sem azt mondja meg, hogy panaszaival bárkihez is fordult volna.85 a. Betegellátás a Staten Collegében8 6 Azokat a diákokat, akik a Staten College lakóiként betegedtek meg, általá­ban a régensek támogatták. Erre a szokásra utalt Pápai Páriz Ferenc 1715 má-81 E dokumentumon kívül nincsen bizonyíték arra, hogy Briccius leideni diák lett volna. 82 Szabó Botond: Könyvforgalom és könyvrevízió a XVIII. században. Piskárkosi Szilágyi Sá­muel szuperintendens hagyatékáról. Theologiai Szemle, Új folyam 22. (1979) 349. 83 AVSEF Acta Senatus Nr. 264. p. 142. 84 HAVCDLU Bijlagen tot de resolutien Nr. 55. 1768. dec. 14. 85 Haller Gábor naplója 1630-1644. In: Erdélyi Történelmi Adatok. IV Szerk. Szabó Károly. Kolozsvár 1862. 16. 86 Miklós Ödön fentebb idézett tanulmányában (Miklós О.: Magyar diákok i. m.) kitér a beteg­ellátásra is, ezért a következőkben ennek a témának csupán rövid összefoglalását adjuk, nagyobb te­ret engedve ezzel a Staten Collegén kívüli betegellátás bemutatásának.

Next

/
Thumbnails
Contents