Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Bozzay Réka: Leiden; a gondoskodó egyetem. Magyarországi diákoknak nyújtott juttatások és kiváltságok a leideni egyetemen a 17-18. században 985
LEIDEN, A GONDOSKODÓ EGYETEMI 993 haza mehessek, illy gjámoltalan igjemet alázatosan jelenteni kivánám a' Mlgs Urnák, hogj ha mód volna benne, vigasztalna valamivel a Mltsgs Ur."64 Valószínűleg hiába várt a pénzre, így a leideni kurátorokat kérte meg, hogy segítsék ki: „Gajdó Dánielt (...) 1725 július 23-án honoráriummal elbocsátottuk, azonban nem tudott elutazni (...), még egy évig a kollégiumban maradt (...), mert otthonról nem kaphatott útiköltséget, és mert könyvek vásárlása miatt adósságát nem tudta kifizetni, másodszor is kapott az útra pénzt."6 5 Gajdóval együtt társa, Lukács János is hasonló indoklással jutott pénzhez. Sőt, a közelgő tél miatt még azt is megengedték, hogy ne keljenek útra, hanem maradjanak a Kollégiumban,6 6 akárcsak korábban Henczidai Mátyás és a cseh Johannes Antonius Valesius is. A fennmaradt számlákból azonban egyértelműen kiderül, hogy az útiköltség és az elbocsátó levél kézhezvétele után már — érthetően — nem kaptak több anyagi támogatást, noha továbbra is ott lakhattak, de már saját költségükön. 1793-ban új terv született a Staten College finanszírozásáról, amely az egész intézményt át kívánta szervezni. Ez a magyar és lengyel diákoknak évente 500 guident szánt volna (300 guident a tanévre és 200-at a szünetekre). Mindez azonban csupán terv maradt, ahogyan azt a tényleges számlák mutatják.67 Az utolsó magyar 1796-ban6 8 hagyta el a Kollégiumot, néhány évvel később, 1801-ben magát az intézményt is örökre bezárták.6 9 c. Az egyetem egyéb anyagi és nem anyagi támogatásai A magyar diákok — elsősorban a lelkészképzésben résztvevők nagyobb tömege — elsődleges anyagi forrásukat még otthon teremtették meg: többen nem az iskolapadból indultak külföldi tanulmányaikra, hanem volt iskolájuk valamelyik alsóbb fokú kisiskolájában (az úgynevezett partikulában) tanítottak, illetve pénzt kaphattak patrónusaiktól. Ismert néhány olyan rendkívüli eset is, amikor magyar jótevők a külföldi egyetemen hoztak létre stipendiumokat a diákok megsegítésére.7 0 Leidenben is tudunk ilyen esetről. Egy magyar nemes kezdeményezte, hogy Leidenben teológus hallgatók számára hozzanak létre ösztöndíjat. Sajnos magáról a nemesről keveset tudunk, a forrásokból mindössze annyi derül ki, hogy Itáliában volt katonai parancsnok. Az egyetemi szenátussal közölte, hogy a nyilvános kasszába (aerarium publicum) egy bizonyos pénzösszeget kíván elhelyezni, amelynek éves jövedelméből egy teológushallgatót le-64 Peregrinuslevelek i. m. 193. 65 „Daniel Gajdo (...) op den 23. July 1725, cum honorario gedimittert, maar niet kon vertrokken, (..) nog 1 jaer gebleven in het Kollegio (...) om dat geen reis gelt uit het vaderlant konde krijgen en ook om dat zijn schulden van gekogt boeken niet kon betalen, een tweede viaticum gekregen." HAVCDLU Acta van het Collegie der Theologie Nr- 680. p. 676. 66 HAVCDLU Acta van het Collegie der Theologie Nr. 680. p. 136-137. 67 HAVCDLU Rentmeesterrekeningen Nr. 564. p. 104. 68 AVSEF Recensielijsten Nr. 167. 69 Sluijter, R.: Tot ciraet. i. m. 109. 70 [Szerző nélkül]: Akadémiai stipendiumok. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1842. 58-59. A Szirmai-alapítvány Greifswaldban, a Kassay-alapítvány Wittenbergben vagy a Burgstaller-alap Göttingenben említhetők ezek közül.
