Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Bozzay Réka: Leiden; a gondoskodó egyetem. Magyarországi diákoknak nyújtott juttatások és kiváltságok a leideni egyetemen a 17-18. században 985
LEIDEN, A GONDOSKODÓ EGYETEMI 989 fesszora ellenőrizte őket. A professzorokat arra is kötelezték, hogy a tananyag ismétlésénél jelen legyenek.3 0 1605-től kezdve a Staten College nem a város, hanem az egyetem fennhatósága alá tartozott: számláit az egyetemi pénztáros (rentmeester) listáján tartották számon.3 1 A Staten Collegének azonban volt saját pénztárosa (schaftmeester) is, aki a diákokat étellel, valamint gyertyával, tőzeggel, olajjal látta el, illetve a Staten College személyzetét fizette.3 2 О minden negyedévben benyújtott a kurátoroknak és polgármestereknek egy számlát, amely személyenként tüntette fel a kiadásokat. Negyedévenkénti periódusokban fizetett a Staten College pénztárosa minden egyes személynek, aki ténylegesen a kollégiumban tartózkodott: az ösztöndíjasok — ahogy ez a listáról kiderül — élelmezését, mosatását, a szobáikban elvégzett javításokat, valamint az extra kiadásokat (mint gyertya, fűtés, betegápolás, disputák és disszertációk kiadása) fedezték. A közép- kelet-európaiak még a vakációk idejére is kaptak pénzt, mivel nem tudtak hazautazni.33 Érdekes kérdés, hogy mikortól kezdve tekinthető egy diák ténylegesen a Staten College tagjának: a felvételi vizsgától kezdve, vagy a bebocsátást igazoló irat kiállításától kezdve vagy esetleg az ösztöndíj tényleges kifizetésének időpontjától kezdve. Ugyanígy felmerül a kérdés, hogy meddig diákja valaki a Staten Collegének: az ösztöndíj utolsó kifizetéséig, az elbocsátó levél és az útiköltség kézhezvételéig, vagy pedig a tényleges távozásig. Ezekre a kérdésekre nem adhatók egyértelmű válaszok, ahogyan ezt a következő példák is mutatják. Az egyetemi beiratkozás után a Staten Collegébe jelentkezőket az egyetem professzorai vizsgáztatták katekizmusból, logikából, retorikából illetve görög nyelvből,3 4 és ezután kapták meg a bebocsátó levelet, amelynek értelmében ténylegesen a Kollégium diákjai lettek. Ettől a megszokott gyakorlattól azonban lehettek eltérések, mint ahogy azt a fentebb említett Valesius és Diószegi példája is mutatja, hiszen csak e bebocsátó levél kiállítása után vizsgáztak le, miközben bebocsátásuk után rögtön kaptak ösztöndíjat.3 5 Más esetekben a diákok a tényleges bebocsátás előtt már megkapták ösztöndíjukat a Staten Collegétől. Henczidai Mátyás 1703. július 30-án3 6 iratkozott be, majd 1703. szeptember 21-én3 7 tette le a felvételi vizsgát, és végül 1704. március 28-án bocsátották be.3 8 A Staten College pénztári számlája szerint vi-30 Sluijter, R.\ Tot ciraet i. m. 97. 31 A magyarországi diákok szempontjából az 1722 és 1796 közötti számlák relevánsak. HAVCDLU Rentmeestersrekeningen Nr. 411-565. 32 HAVCDLU Rekeningen van den schaftmeester Nr. 710. 33 HAVCDLU Acta van het Collegie der Theologie Nr. 680. 89-92. Ugyanerről számol be Páris Pápai Ferenc is, aki a nagyenyedi kollégium megbízásából kívánt a Staten Collegében enyedieknek helyet szerezni. Peregrinuslevelek i. m. 53. 34 AVSEF Catalogue Examinum alumnorum Collegii Nr. 357. p. 65. 35 Valesius bebocsátó levelét 1709. június 21-én állították ki (HAVCDLU Acta van het Collegie der Theologie Nr. 680. p. 633.), majd július 3-án tett vizsgát (AVSEF Catalogus Examinum alumnorum Collegii Nr. 357. 49v.). Diószegi bebocsátó levele 1710. augusztus 16-án kelt, majd október 20-án vizsgázott (HAVCDLU Acta van het Collegie der Theologie Nr. 680. p. 634.). 36 ASALB p. 775. 37 AVSEF Catalogus Examinum alumnorum Collegii Nr. 357. p. 44. . 38 HAVCDLU Brieven en stukken betreffende de alumni, ingekomen bij den regent van het College Nr. 692.
