Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Bozzay Réka: Leiden; a gondoskodó egyetem. Magyarországi diákoknak nyújtott juttatások és kiváltságok a leideni egyetemen a 17-18. században 985

\ 986 BOZZAY RÉKA rek és kurátorok eredetileg nem közös grémiumként jöttek létre, az idők folya­mán mégis közös intézményként léptek fel egyetemi ügyekben.5 A szenátus az egyetemi privilégiumok védelmével és kibővítésével foglal- 1 kozott, meghatározta az előadások idejét, az iskolai szüneteket, esetleges külön vakációkat, kidolgozta a vizsgarendet, ezen kívül a diákok ügyes: bajos dolgai­ban járt el. A rektor beírta az új hallgatókat, nála volt az egyetem pecsétje, tá­mogatta a szükséget szenvedő tanárokat is. A kurátorok és a polgármesterek személyi és anyagi kérdésekkel foglalkoztak, valamint az oktatást felügyelték. A polgármesterek és a rendek által kinevezett kurátorok mellett a városi magisztrátus és a tartományi rendek a helytartóval együtt bizonyos kérdésekbe beleszólási jogot élveztek. A városi magisztrátustól kapott az egyetem épületeket és birtokokat, valamint a beiratkozás után a diákok neveit a magisztrátus is fel­jegyezte, így biztosítva nekik az adómentesség jogát. A tartományi rendek jóvá­hagyták az újonnan hozott intézkedéseket, valamint a pénzügyeket felügyelték.6 2. Az egyetem pénzügyi támogatása a. A Staten College A leideni egyetemen 1592 óta létezett lelkészképző intézet, a Staten Coll­ege, a Tartományok Rendi Kollégiuma. Ennek létrehozását az az ötlet vezérel­te, hogy az átlag egyetemi hallgatók számára vonzóvá tegyék a lelkészi pályát — hiszen a lelkészek általában nem kerestek jól —, valamint el akarták érni, hogy a lelkész családokból származó fiatalok, akiket szüleik tanulmányaikban kevésbé tudtak támogatni, egy lelkészképző intézetben szállást és ellátást, kap­janak..7 • A Staten Collegében eredetileg csak hollandiai teológushallgatók tanul­tak,8 de a 17. század végétől kezdve közép-kelet-európai diákok előtt is megnyi­totta kapuit. 1681-től kezdve két helyet litván, 1700. május 14-től podig további két helyet kaptak Nagy-Lengyelország és Poroszország egyesült evangélikus egyházának diákjai.9 Az első magyar, akiről a Staten College aktái említést tesznek, Lévay Pé­ter volt, aki 1664. október 2-án1 0 iratkozott be Leidenben, a következő évben új-5 Uo. 36-37. '6 Uo. 47.. 7 Ronald Sluijter: 'Tot ciraet, vermeerderinge ende heerlyckmaeckinge der universiteyt' Be­stuur, instellingen, personeel en financiën van de Leidse universiteit, 1575-1812. Hilversum 2004. 94-96. 8 Ahogyan a hollandoknak, úgy felvételük után a Staten Collegeben tanult magyaroknak is esküt kellett tenniük, hogy csak teológiát hallgatnak. Peregrinuslevelek. 1711-1750. Külföldön tanu­ló diákok levelei Teleki Sándornak. Szerk. Hoffmann Gizella. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 6.) Szeged 1980. 99. 9 Philipp Christiaan Molhuysen-, Bronnen tot de geschiedenis der Leidsche Universiteit I-VTL 's-Gravenhage 1913-1924. V 71-75. 10 Album studiosorum Academiae Lugduno Batavae MDLXXV-MDCCCLXXV: accedunt no­mina curatorum et professorum per eadem secula. Ed. Willem Nicolaas du Rieu. Hagae Comitum 1875. (a továbbiakban: ASALB) p. 518.

Next

/
Thumbnails
Contents