Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Kármán Gábor: Bellum iustum-érvelések II. Rákóczi György háborúiban 939
970 KÁRMÁN GÁBOR Ez közben a sveciai király10 6 ad conjunctionem armorum invitál bennünket, cedálni akarván az királyságnak titulussát, s mind pediglen Lengyel Országnak nagyobb és elégséges részét, s akarván derekas confoederatiót is velünk csinálni.107 Járult ehhez a kozákoknak is plenipotentiával jött követségek, kiknek barátságokat nem külömben kerestük, hanem csak securitást, hogy ellenségink ne legyenek, az mint hogy tavalyi esztendőben is nyilván constál, hogy noha nem derekas confederatiónk, de csak barátságos követségünk lévén is vélek, mégis ha az tatárság gonosz intentióira vehette volna őket, alig hogy ha nagy bódulást nem szerzettek volna, ha szintén derekas romlást nem cselekedhettek volna is.10 8 Mostan pedig derekas confoederatióra akarnak velünk menni, minden ellenségünk ellen obligálván magokat kész assistentiával. Noha pediglen mi directe az lengyeleknek oppressiójára ellenség képpen nem intendálunk, de midőn láttyuk azt, hogy az Isten titkainak nem pra*judicálván, emberi ítílet szerént az lengyel király exturbáltatni láttatik, az Lengyel Birodalom muszka, kozák, svéd, brandenburgus és többek között is kótya vetye módra elszakadoztatik, fegyverrel subjugáltatván birodalmúkkal edgyütt szabadságok, nem különben, mint Cseh Országnak és többeknek subjugáltaték; ellenben Isten segedelme által az fenn meg nevezett nemzetségekkel lévő szövetségink által valamely része patrociniumunk alá fogna jutni, keresztyéni jó directio alatt salváltathatnának, bátor félre tedgyünk mind magunk privatumát, nemzetünknek erőssödését is. (NB De mind ezek felett már Lengyel Országban ez háborúság alatt is sok keresztyén lelkeknek testek felmészároltatása, sok nemességből álló famíliáknak extirpáltatása, dissidenseknek és az Evangelicus Statusnak oppressiója, az orthodoxia religiónak extirpatiója, és mindenképpen való persecutio felől, nem csak prastextuális, hanem valósággal megtapasztalt intentiók nyilván constálván.) Mind ezekre nézve annakokáért ha ez occasiókat elmulattyuk, azoknak elmulatásával vallyon magunkal edgyütt nem incommodálunk-é az lengyeleknek is? Azoknak oppressióra való jutásokkal, svecusnak hozzá tartozókkal, és az kozákoknak is tőlünk meg idegenedése, s jövendőben lehető occasiókban ártalmas igyekezetre okadás nem lehetne? Ellenben ez állapotokat hivalkodva nézve, ha szintén az lengyelség triumphálna is, csak magunkon maradván, vallyon s micsoda jutalmot várhatnánk tőlök? Mindezek utan afzért e] kérdésekre kívánnyuk Kegyelmed opinioját? 1. Acceptálván a svec[usok és ko]zákok oblatióját, kellessék-e vélek confoederáln[unk av]agy nem? 2. Mivel az confoed[eratióna]k ez az alkalmatosságra; annakokáért ad conjun[ctionem] armorum nem directe ellenség képpen, hanem mint patrocinium képpen Lengyel Országra kellessék-e haddal indulnunk? avagy nem? 106 X. Károly Gusztáv (1622-1660), 1654-tól svéd király. 107 X. Károly Gusztáv követei, Heinrich Coelestinus von Sternbach és Gotthard Welling 1656 augusztusának közepén érkeztek Erdélybe. 108 Ivan Kovalevszkij és Ivan Hrusza kozák követek szintén 1656 augusztusában érkeztek Erdélybe.
