Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kruppa Tamás: Nagyvárad jelentősége a Báthoryak művelődés- és valláspolitikájában 945
958 KRUPPA TAMÁS va maradtak a pápa tiszteletére. Ehhez egy másik csatlakozott a maga egyszerű szavaival, belevéve a római anyaszentegyház összes bíborosát, de leginkább Báthoryt [Báthory András bíborost], és ahogy mondták, a legszentebb haza javát stb. Míg ezek a tanulatlan, de vitéz katonák az asztalnál a legnagyobb bölcsességgel beszéltek, addig papjaik... nem voltak képesek csak a római, ahogy ők mondták Antikrisztusról prédikálni."44 Sibrik szavai szépen illeszkednek az 1585. év diplomáciai eseményeihez. Báthory István ekkor tett egy utolsó kísérletet annak érdekében, hogy összekovácsoljon egy hatalmas törökellenes ligát; e célból küldte vissza unokaöccsét, Andrást Rómába, hogy nyerje meg a pápát a tervnek. Ezzel egy időben kezdtek el mozgolódni magyarországi hívei is. Ennek illusztrálására általában Mágóchy Andráshoz írt levelét szokták idézni 1578-ból, amelyben az akkor sokat betegeskedő Rudolf halála esetén szükséges teendőket írta meg. Ε mellé odatehetünk egy másik, nem kevésbé szép magyarsággal megírt levelet Nádasdy Ferencnek, az erős Fekete Bégnek. A levélben említett események egy része közelebbről máig sem ismert, az iratot közlő Veress Endre szerint tartalma a nemzeti király választásával, a „német" iga lerázásával kapcsolatos; a király erre utalt, amikor nyomatékosan felhívta a címzett figyelmét, hogy ne bízzanak meg a németekben, és soha ne tartózkodjanak mindannyian egy időben egy helyen.45 Sibriknek és főtisztjeinek a pápa és a bíborosi kollégium tagjai irányába tett gesztusának, illetve a jezsuita renddel és a váradi katolicizmussal szemben tanúsított magatartásának hátterében tehát a nemzeti királyság reménye munkált. Az 1585. évhez fűződik a váradi kálvinista könyvkiadás újraindulása is. Ennek oka a katolikusok és kálvinisták közt — immár erőszakos események nélkül — továbbfolyó felekezeti polémia lehetett, és talán ezzel függ össze Hoffhalter Rudolf Váradra való visszaköltözése, aki a vitához szükséges eszközökkel, a sajtóval sietett hitsorsosai segítségére.4 6 A vita középpontjában feltehetően a Gergely naptár állt. Könyvészeti adatok szerint 1584-1585-ben a jezsuiták és a váradi kálvinisták összecsaptak a naptárreform ügyében. 1584-ben jelent meg az a kalendárium, amely még a régi, Julius Caesar-féle naptárszámítást vette alapul, és amelynek kapcsán kirobbant a vita, a kálvinisták és a Gergely-féle naptárreformot védő jezsuiták között. A vitaindító Szántó Arator István Epistola apologetica című műve volt, amely azonban nem maradt ránk, létezését közvetett adatok bizonyítják.47 A kérdéssel foglalkozó Tímár Kálmán feltételezte, hogy a művet Kolozsváron nyomtatták, bár Szántó az 1585. évben minden kétséget kizáróan egyedüli rendtagként, sőt még egy évvel később is, Váradon tartózkodott.4 8 Erre a műre adta ki válaszul Hoffhalter a következő évben Beregszászi Péter prédikátor ösztönzésére készített kalendáriumát. A hozzá csatolt Carmenben a naptárreformot támadták. Még ebben az évben megérkezett a válasz Wolfgang Schreck kolozsvári jezsuita részéről. Művét Be-44 ΜΑΗ II, 884. 45 Báthory levelezés II, 304-308. 46 Fitz,, 223. 47 RMNY 568. 48 ΜΑΗ II, 848, 928.
