Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kruppa Tamás: Nagyvárad jelentősége a Báthoryak művelődés- és valláspolitikájában 945
NAGYVÁRAD A BÁTHORYAK MŰVELŐDÉS- ÉS VALLÁSPOLITIKÁJÁBAN 949 -Egyed templom ellátására kiadott adománylevelek. Az egyik esetében az adományozás okaként saját vallásos áhítatát említette.1 7 Az akkori váradi főkapitány tehát, ha nem is feltűnően és erőszakosan, de folyamatosan és kitartóan igyekezett erősíteni felekezete pozícióit. Nincs nyoma annak, hogy ténykedése ellen felléptek volna a váradi kálvinisták, tartózkodásuk nyilván annak a hallgatólagos paktumnak tudható be, amelyet a kálvinisták kötöttek az új kurzussal.1 8 Ghiczy váradi kapitányságához fűződnek az első olyan adatok, amelyek ténykedéséről az eddig ismerteken túl sokkal bővebben számolnak be. A Lukács László által publikált adatgazdag jezsuita levelezés — bár kétségtelenül egyoldalú és sokszor tendenciózus beállításban tárgyalja az eseményeket és állítja be szereplőit — az akkori váradi főkapitányról először mint eretnek, de segítőkész, ma azt mondanánk korrekt magatartású emberről számol be. Az 1579-ben a városba érkező jezsuita rendtagokat megkülönböztetett figyelemmel fogadta, ugyanezt tette 1583-ban a városba érkező Antonio Possevinóval is, akit a város előtt díszes kíséret élén várt.19 Johannes Campano lengyel tartományfőnökkel hasonló előzékenységgel járt el egy évvel később; a tartományfőnök külön említendőnek tartotta, hogy tekintettel a böjtre alig szolgáltak fel húsételt, és hogy az asztalnál sok szó esett a vallás kérdéseiről, majd amikor távozott, főtisztjei és több tucat nemes társaságában egy darabon elkísérték hazafelé tartó útján. A figyelem azonban nem a rendnek és tagjainak szólt, hanem a királynak; vele pedig veszélyes dolog lett volna ujjat húzni. Campano beszélt a váradi katolikusokkal is, amelyen felbuzdulva javasolta a rendfőnöknek két iskola felállítását is. Nem mulasztotta el megjegyezni azt sem, hogy Várad fekvése miatt kiválóan alkalmas a magyarországi terjeszkedésre is.20 Levelével a váradi katolikusok ügyét akarta előmozdítani, akik 1584. március 3-án Claudio Acquaviva rendfőnöknek levelet írtak az iskola megalapítása érdekében. Arra kérték, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a király minél hamarabb alapítson kollégiumot a városban, amely már több mint húsz éve nélkülözi a papokat. A kollégium már Possevino előző évi váradi útja alkalmával szóba került, a hívek tehát nyilván erre céloztak.21 Kérésüket a legmagasabb szinten is támogatásra méltónak tartották; erről árulkodik Bolognetti lengyelországi pápai nuncius és Ptolomeo Galh bíboros államtitkár levélváltása az év folyamán.22 A szívélyes viszony azonban csak látszat volt. Ghiczy 1584 áprilisában színt vallott, amikor lehetővé tette a két felekezet képviselőinek disputáját.2 3 A polémia középpontjában az a Szántó István állt, aki már 1580-ban felhívta ma-17 A váradi püspökök a száműzetés s az újraalapítás korában (1566-1780). írta néhai Bunyitay Vince. Kiad. Lindenberger János. Sajtó alá rend. Málnási Ödön. Debrecen, 1935, 41^12. 18 Erről vö. a 15. jegyzetet. 19 Monumenta Antiquae Hungáriáé. 1580-1586. II. Ed. Ladislaus Lukács SJ. Romae, 1976 (a továbbiakban MAII) 535. Magyarul: Boldog Várad, 162-163 20 Uo. 687-688. 21 A levelet vö. ΜΑΗ II, 681-683. Ehhez vö. még uo. 688, 693-694. 22 Uo. 697-698, 700-701. 23 A disputáról vö. Szilágyi Csaba: „Domine Pater Stephane" Szántó Arator István váradi hitvitái. In: Fiatal egyháztörténészek kollokviuma. (1998. november 3.) Tanulmányok. (Az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék Kiadványai) Szerk. Kósa László. Bp., 1999, 9-19.
