Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bobory Dóra: Batthyány Boldizsár és humanista köre. Erudíció; természettudomány és mecenatúra egy 16. századi magyar főúr életében 923
BATTHYÁNY BOLDIZSÁR ÉS HUMANISTA KÖRE 943 Paracelsusnak életében ugyan kevés műve jelent meg, és népszerűsége távolról sem volt töretlen, halála után mégis rengeteg követője akadt szerte Európában, különösen az 1560-70-es évektől kezdődően, hiszen addig művei csak kéziratban és nehezen voltak fellelhetők. Paracelziánus iskolák alakultak és gyógyító alkímiáját továbbfejlesztették.14 8 Az angol, francia, svéd, dán, német, olasz és lengyel Paracelsus-recepcióról14 9 született már egy-egy tanulmány vagy monográfia, miközben magyarországi kapcsolatai, olvasói és követői a 16 századból egészen mostanáig nem kerültek napvilágra. Szathmáry László szerint Paracelsusnak két magyar tanítványa is volt,15 0 de erről további részleteket ő sem ismert, és az első magyar paracelzista jatrokémikust csak a jóval később tevékenykedő. 17. századi Bikíái János15 1 alakjában vélte felismerni. Batthyány Boldizsár személyében azonban nem csupán a paracelziánus orvosi alkímia, hanem általában az okkult irodalom egy egészen korai befogadóját találjuk.15 2 Rendkívüli könyvtára és kiterjedt levelezése arról árulkodik, hogy —jóllehet ő maga nem volt egyetemet járt tudós — kereste az új szellemi áramlatokat, és ezekre különösen nyitott volt. Batthyány honfitársai között nincs tudomásunk senki másról, aki ilyen kitartó érdeklődéssel évtizedeken át folytatott volna alkímiai kísérleteket. Ennek részben az is az oka, hogy efféle kedvtelést csakis a legtehetősebbek engedhettek meg maguknak. A laboratóriumi berendezés, égetőkemence, fazekas- és fémáruk, valamint az alapanyagok, arany, ezüst, higany és egyéb fémek, fémtartalmú kőzetek, illetve a szakképzett laboránsok fizetése nem egy 16-17. századi alkimista vagyonát felemésztették. Batthyány Boldizsár bevételei nyilvánvalóan lehetővé tették számára a költséges kedvtelés finanszírozását, kíváncsisága, lelkesedése, tanulni akarása pedig állandó motorja voit kísérletezgetéseinek. Az okkult tudományokkal szembeni lelkesedése ugyanabból a forrásból táplálkozott, mint a ritka vagy új könyvek, az addig ismeretlen szép virágok és növények iránti szenvedély. Könyvtára, szalónakí botanikus kertje, egyedülálló alkimista laboratóriuma egészen kivételes egyéniségről tanúskodik. Európában, különösen a 17. század elejétől kezdve, az alkímiával foglalatoskodó főúr alakja megszokottá válik, s a titkos tudományokat a megszállottságig kutató II. Rudolf császár tevékenysége is hitelesen illusztrálja ezt a korszakot. A régió-143 Allen G. Debus: Paracelsianism and the Diffusion of the Chemical Philosophy in Early Modern Europe. In: Ole Peter Grell: Paracelsus. The Man and his Reputation, his Ideas and their Transformation. Leiden-Boston-Köln, Brill, 1998. 227. 149 Stephen Pumfrey: The Spagyric Art or, the Impossible Work of Separating Pure from Impure Paracelsianism: a Historiographical Analysis. In: Grell i. m. 21-22. 150 „Paracelsus maga említi, hogy tanítványai között két magyar fiú is volt, „von Pannónia seien zween wohlgerathen" - mondja egy helyen." Vö. Szathmáry László: A magyar iatrokémikusok. In: Régi magyar vegytudorok. Piliscsaba-Sopron-Várpalota, Magyar Tudománytörténeti Intézet-NYME-Magyar Vegyészeti Múzeum, 2003. 15. 151 Bikfai Jánosnak De viribus et usu auri et argenti débité praeparati című értekezése Nürnbergben, 1638-ban jelent meg. 152 A mágia és okkultizmus magyarországi recepciójáról lásd Szőnyi György Endre: Titkos tudományok és babonák. A XV-XVII. század művelődéstörténetének kérdéseihez. Budapest, Magvető, 1978.; Uő: Mágia és okkult gondolkodás a régi magyar műveltségben. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon (sajtó alatt).
