Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter: A rendi jogok védelmezője - a központi utasítások végrehajtója: a 17. századi magyar vármegye 855
A 17. SZÁZADI MAGYAR VÁRMEGYE 859 másrészt a közgyűlés mint a legfőbb köz- és adóigazgatási szerv létrejöttét, működését, továbbá általában és egyes hivatalokra lebontva (alispán, szolgabíró, esküdtek, jegyző, tiszti ügyész) a vármegyei tisztviselők jogviszonyát vizsgálta. Munkájában az önadóztatás fontosságát hangsúlyozta.1 8 Fekete Lajos a dualizmus korában megjelent számos eltérő színvonalú megyemonográfia felhasználásával, illetve a törvények igen részletes elemzésével a 16-17. századi megyei tisztikart, az egyes tisztségviselők jog- és hatásköreit mutatta be.1 9 Ε kismonográflák mellett külön hangsúlyozni kell a 19-20. század fordulójának mind a mai napig kézikönyvként szolgáló forrásgyűjteményét: két jogtörténész, Kolozsváry Sándor és Ováry Kelemen a vármegyei jegyzőkönyvek szisztematikus átnézésével, az egész országra kiterjedően, több kötetben megjelentette a 16-18. századi megyei rendszabások gyűjteményét. (Minthogy a helyhatósági jogforrások összegyűjtése és közzéadása volt a cél, ugyanezt tették meg a szabad királyi városok, mezővárosok esetében is.)20 Hasonló megyei — a statútumokat immáron magyar nyelven közlő kiadvány — megjelentetésére az 1980-as években került sor. Míg 1981-ben Nógrád megyéből válogatás, 1989-ben a 16-18. századi Borsod vármegyét teljesség igényével feldolgozó kötet jelent meg.2 1 A két világháború közötti időszakban a gazdaság- és jogtörténettel foglalkozó Eckhart Ferenc egyetemi szemináriumain két tanítványa,2 2 a kortárs auktorok művei, különböző típusú és hierarchiájú kiadott jogforrások, továbbá primer levéltári források alapján (pl. Pest vármegyéből) a vármegyei jogszolgáltatás két fő ágát dolgozta fel. Meznerics Iván a 16-19. századi büntető-,2 3 Torday Lajos ugyanezen időszak polgári peres eljárását mutatta be.2 4 Ekkor született meg az igazgatás centrikus kora újkori vármegyetörténet egy napjainkig is alapvető munkája, Föglein Antal 16. századi Zólyom vármegyét bemutató tanulmánya.2 5 Ugyancsak ő készítette el az egyik meghatározó megyei hivatal, a 18 Osváth Gyula: A vármegyei autonomia és vármegyei tisztviselők 1848 előtt. Tanulmány. Bp. 1911. 19 Fekete Lajos: A vármegyei tisztikar. Bp. 1914. Minthogy a témától is messze visz, jelentős terjedelmi keretet igényel, azért itt sem a dualizmus, sem a két világháború közötti időszak megyemonográfiáival nem foglalkoznék. 20 A vármegyei kötetek: Kolozsváry Sándor - Ováry Kelemen: Corpus statutorum Hungáriáé municipalium ΠΙ. Statuta et articuli municipiorum Hungáriáé Trans-Tibiscanorum. Bp. 1892., Ugyanők·. IV Statuta et articuli municipiorum Hungáriáé Cis-Danubianorum. Bp. 1896., Ugyanők·. V/l. Statuta et articuli municipiorum Hungáriáé Trans-Danubiorum. Bp. 1902. 21 Nékám Edit - Schneider Miklós: „Úgy határozott a tekintetes vármegye..." Nógrád megyei statutumok a XVII-XIX. századból. Salgótarján, 1981. (Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 11.), Tóth Péter - Barsi János: Borsod vármegye statutumai 1578-1785. Miskolc, 1989. (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Füzetek 23.) 22 Az egykori magyar jogtörténetről, Eckhart tanári pályájáról, tanítványai munkájáról: Degré Alajos: Magyar jogtörténetírás a Horthy korban. In: Ugyanő: Válogatott jogtörténeti tanulmányok. Bp. 2004. 38-56., 358-367., különösen: 50-53. 23 Meznerics Iván: A megyei büntető igazságszolgáltatás a 16-19. században. Bp. 1933. (Értekezések Eckhart Ferenc jogtörténeti szemináriumából 1.) 24 Torday Lajos: A megyei polgári peres eljárás a 16-19. században. Bp. 1933. (Értekezések Eckhart Ferenc jogtörténeti szemináriumaiból 2.) 25 Föglein Antal: XVI. századi közigazgatástörténeti adatok Zólyom vármegyéből. In: Századok, 57/58. (1923/1924) 466-494., Uő: Ugyanaz. In: Csánki Emlékkönyv, Bp. 1924. 66-94.
