Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Balla Tibor: Az első világháborús osztrák-magyar tábornokok életrajzának kutatása 83
86 BALLA TIBOR téshozói, valamint stratégák is voltak, a maguk területén szaktekintélynek örvendtek (pl. Franz Conrad von Hötzendorf tábornagy és Arthur Arz vezérezredes vezérkari főnökök, vagy a lovassági, illetve tüzérségi szakértőnek számító Tersztyánszky Károly vezérezredes és Csicserics Miksa gyalogsági tábornok), továbbá néhányuk hadtudományi és irodalmi munkássága is kiemelkedő (pl. Alfred Krauss gyalogsági tábornok a caporettói áttörés egyik hőse, vagy Szurmay Sándor gyalogsági tábornok a világháború talán legnépszerűbb honvéd tábornoka, 1917-1918-ban magyar honvédelmi miniszter). A világháborúban viszonylag kevesen estek hadifogságba (közismert pl. Hermann Kusmanek gyalogsági tábornok és Tamásy Árpád altábornagy neve, akik Przemysl erődrendszerének 1915. március 22-i kapitulációjakor kerültek évekig tartó orosz fogságba), csupán hatan estek el közülük a harctéren —, a tábornokok ritkán fordultak meg a tűzvonalban — és legfeljebb néhány tucatnyian betegedtek meg vagy szenvedtek komolyabb sebesülést. Ez a szám elenyésző volt a dunai birodalomnak a világégés során elszenvedett mintegy 100 ezer fős tiszti veszteségéhez10 képest. Katonai pályájukat Ausztria-Magyarország 1918. őszi széthullása derékba törte, legtöbbjükre nyugdíjazás várt. Természetesen voltak néhányan, akik magas pozícióba jutottak az utódállamok hadseregeiben, így Magyarországon Belitska Sándor 1920-1923 között szolgálaton kívüli altábornagy és honvédelmi miniszter; Nagy Pál 1922-1925 között gyalogsági tábornokként a honvédség főparancsnoka; Tánczos Gábor 1921-től a Honvédelmi Minisztérium elnöki osztályát irányító altábornagy, illetve a honvédelmi miniszter helyettese;, Csehszlovákiában Alois Podhajsky Morvaország katonai parancsnoka, majd hadseregtábornokként 1927 és 1933 között a csehszlovák hadsereg főszemlélője; Lengyelországban Thaddäus Freiherr Jordan-Rozwadowski von Gross-Rozwadów 1918-ban, majd 1920-1922 között a lengyel hadsereg vezérkari főnöke, 1922-ben lovassági főszemlélő.11 A kutatás nehézségei és módszertani kérdései Az első világháborúban szolgált császári és királyi tábornokokról korábban nem készült teljes, mindegyik generálist magába foglaló lista, tehát először is össze kellett állítanom az 1914-1918 között megjelent hivatalos tiszti sematizmusok és más publikációk1 2 alapján egy mindenkit tartalmazó pontos névjegyzéket. 10 Deák i. m. 244. 11 Belitska, Nagy, Tánczos tábornokokról lásd: Magyarország az első világháborúban. Lexikon A-Zs. Főszerkesztő: Szijj Jolán. Budapest, Petit Real, 2000. 67-68., 484., 656.; Podhajskyról lásd: Jiri Fidler-Petr Havel-Petr Hofman-Vladimir Pilát-Andrej Romahák-Eduard Stehlik: Ceskoslovenská Generalita. Biografie. Armádní Generálóvá 1918-1938. Praha, Historicky Ústav Arraády Ceské Republiky, 1995. 46-47.; Jordan-Rozwadowskiról lásd: Peter Broucek: Ein General im Zwielicht. Erinnerungen Edmund Glaises von Horstenau. Band 1. Wien-Köln-Graz, Hermann Böhlaus Nachfolger, 1980. 186. 12 Schematismus für das k.u.k. Heer und für die k.u.k. Kriegsmarine für 1914. Wien, K.k. Hofund Staatsdruckerei, 1914. 1916-1918 között: Ranglisten des kaiserlichen und königlichen Heeres 1916-1918. Wien, K.k. Hof- und Staatsdruckerei, 1916-1918.; A magyar királyi Honvédelmi Minisztérium, honvédség és csendőrség névkönyve 1914 évre. Hivatalos Kiadás. Budapest, Pallas, 1914.;