Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Sudár Balázs: Vác városának török házösszeírása 1570-ből 791
802 SUDÁR BALÁZS megerősíti rekonstrukciónk hitelét, néhány kérdéses pontnál pedig segítségünkre lehet. A város határai A város egyetlen, egészen biztos határát a Duna képezi - itt a telkeknek lényegében egyetlen vonalra kell kifutniuk. A szárazföld felé eső határok meghatározása már sokkal nehezebb feladat. Tudjuk, hogy a középkorban a német várost kőfal övezte, melynek maradványait a régészek több helyen feltárták, az északnyugati saroktorony pedig ma is áll. A fal előtt árok húzódott.2 4 Az összeírásban valóban találunk utalásokat a védművekre. Azt gondolhatnánk, hogy a városon belüli telkek egy részét a városfal határolja — mint a várban —, a fallal párhuzamosan, de kívül futó utcák ingatlanai pedig az árokig érnek, így könnyen megállapítható a telkek holléte. Sajnos csalódnunk kell. Falat mindössze három esetben említ az összeírás (104, 362, 364), de akkor is a romos (harabe, víráne) jelző társaságában. A szó — divár — egyébként kőfalra utal. Sokkal gyakrabban, összesen 20 esetben esik szó az árokról (handak). Ez a szám azonban még mindig eléggé csekély ahhoz képest, hogy a Duna partján legalább 30 ingatlan feküdt. Ráadásul a többé-kevésbé folyamatosnak tűnő utcákban a várárok mellett gyakran a mező jelenik meg határként - mintha az árok nem is létezne. Összességében olyan benyomásunk alakulhat ki, hogy a város védműveit nem használták, a fal javarészt leomlott, az árok néhol feltöltődött: a hajdan fallal övezett település mezővárossá vált. Hét esetben védműként a tömésfal (palanka,parkan - palánk és párkány) jelenik meg, kizárólag a martalócok városrésze, valamint Kászim bég és Haszan vojvoda-mecsetjeinek városnegyede kapcsán. Említik a palánk kapuját is, amely talán Pest felé nyílt a Haszan vojvoda városrészből. Kérdés, hogy mit kell értenünk a kifejezések alatt? Az erődítmény elnevezései ugyanis meglehetősen zavarosak. A várat a kale ('vár') névvel illetik, falára azonban a hiszár ('vár') szóval utalnak, amelyek kőből épült erősséget jeleznek. Az őrség parancsnokáról azonban a dizdár-i parkan ('a párkány kapitánya') kifejezéssel emlékeznek meg. A párkány és palánk szavak azonban inkább a tömésfalú erősségekre használatosak, illetve a törökök által újonnan épített várakra használták őket. 1552. évi adatok világosan utalnak rá, hogy a vár mellett palánk is állt Vácon.25 Ügy vélem, az összeírás erre utal, az elővár talán a hajdani magyar várost foglalta magába. Ε feltételezés megoldja Kászim bég mecsetjének városrésze, vala·· mint a martalóc mahalle elhelyezési problémáját, a Haszan vojvoda-mecset városrészében említett kapu (281) kérdése azonban nyitva marad. Megjegyzendő, hogy a telek nem kapcsolódik a mahalle többi ingatlanához, sőt, egyik határa — Abdurrahman hodzsa kertje — egészen eltávolítja a városrésztől. Talán tévesen került a Haszan vojvoda-mecset-mahalle ingatlanai közé. 24 MRT 9. 406-408, 422-427. 25 „a váci vár párkányát.." [„Vaç nam kalenün parkanin .."] Dávid Géza-Fodor Pál·. „Az ország ügye mindenek előtt való" A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1544-1545, 1552). Budapest 2005. 597-598, 613, 615. (História könyvtár. Okmánytárak 1.)
