Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Sudár Balázs: Vác városának török házösszeírása 1570-ből 791

792 SUDÁR BALÁZS ságától. így teljes körű képet hagyományoztak ránk a nevezett településekről. Ráadásul az egyes tételeket — a telkek és lakások leírását — rengeteg információval egészítették ki: a tulajdonos neve mellett értesülünk a korábbi birtokosokról, a ház szobáinak számáról, esetleges tartozékairól — kert, pince, kút —, az építőanyagról, sőt a telek szomszédairól is. Szerencsénk van ezzel az összeírással azért is, mert nagyon különböző, mégis a maguk módján tipikusnak tekinthető oszmán települések életébe enged bepillantást. Drégely „világvégi" határvár, ahol mindössze két (!) házat lehetett összeírni (50a). Nógrád szinte teljes mértékben katonák — javarészt muszlimok — lakta garnizon, frontvonalon álló szandzsákközpont (34a-49b); törökkor előtti települése — a várat leszámítva — nem volt különösebben jelentős. Visegrád hasonló méretű őrséggel ellátott, szintén csak muszlimok lakta vár, de Nógráddal ellentétben nem töltött be jelentős szerepet az oszmán igazgatási rendszerben, ám komoly középkori előzményekkel rendelkezett (30a-33a). Esztergom a hódoltság egyik legnagyobb, legtöbb katonával ellátott erődje,3 amelynek ugyanakkor jelentős — rác — polgári lakossága is van (50b-115a), s egyúttal egyik legrégebbi városunk is. Vác mint erőd ebben az időben kevésbé jelentős, azonban fontos dunai átkelő és vámhely.4 Arculatát korábbi német polgársága, valamint a püspöki székhely határozta meg. A törökkor előtti polgári lakosság jó része helyben maradt, sőt felfutó gazdasága miatt nagyszámú beköltöző is növelte a keresztények létszámát. Mellettük — sajnos jóval elnagyoltabban összeírva — megtaláljuk a muszlim lakosságot is, köztük sok polgári foglalkozású személlyel (2a-29b). Az összeírás tehát páratlan dokumentum a muszlim-keresztény együttélés és a hódoltsági muszlim civil társadalom kutatása szempontjából is. Ráadásul az összeíró éppen Vácon dolgozott a leggondosabban, ezért a házak túlnyomó többségénél valóban megtaláljuk a kiegészítő adatok sorát is. Nem csoda, hogy a dokumentum régóta foglalkoztatja a kutatók fantáziáját: egy sikeres topográfiai rekonstrukció páratlan volna a 16. századi magyarországi városkutatásban, és számtalan társadalomtörténeti eredménnyel is kecsegtet. Az összeírás 56 oldalon keresztül sorolja a település ingatlanait, 11 városrészbe (mahalle) osztva szét őket. Közülük az elsővel, a várral (2a-4a, 1-365

) tanulmányunkban nem foglalkozunk, mivel teljesen különálló egységet képviselt, problémái más nehézségeket vetnek fel, más megoldási módszereket kívánnak. A további tíz mahalle a következő: 1. Zsidó városrész (az összeírásban az utca megnevezés nem szerepel), 5a (37-42). 2. A Nagy utca városrésze Vác városában, 6a-llb (43-141). 3. A Kosdi utca városrésze, 12b-14a (142-175). 3 Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest 1995. 91. 4 A váci vámnaplókat Káldy-Nagy Gyula kezdte el feldolgozni: Káldy-Nagy Gyula·. Statisztikai adatok a török hódoltsági terület nyugat felé irányuló áruforgalmáról 1560-1564-ben. Történeti Statisztikai Évkönyv 1965-1966, Budapest 27-97. A kérdésnek Vass Előd két tanulmányt is szentelt: Vass Előd: A váci török vámnaplók adatai az Alibid felől nyugatra irányuló XVI. századi áruforgalomról. Agrártörténeti szemle 14. (1972) 120-155.; Vass Előd: Vác 1560. évi török vámnaplói. Studia Comitatensia 3. (1975) 137-165. 5 A defterben nincs számozás, de a házak jól elkülöníthetően következnek egymás után. A könnyebb érthetőség kedvéért a Fekete Lajos féle számozást használom.