Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - S. Pallós Piroska: Magyar állami népiskolák a fiumei kormányzóságban 1870-1918 733

MAGYAR ÁLLAMI NÉPISKOLÁK A FIUMEI KORMÁNYZÓSÁGBAN 1870-1918 7 35 környéke földje, növény- és állatvilága, földrajzi és gazdasági viszonyai, történelmi nevezetességei) a tananyag kiegészítéseként. Továbbá, miként és mely szempontok szerint rendezendők a nagyobb szabású iskolai kirándulások, hogy azok gyümölcsözőek legyenek, s erősítsék a hazaszeretetet, a magyar történelem kiemelkedő személyiségeinek és a magyar állam intézményeinek megbecsülését felkeltsék, illetve fokozzák.35 A hazai ipar nagyságát akarták érzékeltetni, amikor meglátogatták a fiumei papírgyárat. (A tanszerek beszerzésénél, az iskolák felszerelésénél eleve magyar termékek vásárlását szorgalmazták.) Az akvárium a „magyar tenger" élővilágát ismertette meg a tanulókkal, a József főherceg által létrehozott parkban (giardino publico) és botanikus kertben tett séta pedig a hazai növényvilág gazdagságát. A várostól távol menni már veszélyes volt, hiszen a város közvetlen területét elhagyva számolni kellett a horvátok gúnyos megjegyzéseivel, vagy éppen a ráérő suhancok repülő köveivel. Önképző-, olvasó-, zene-, tánc-, tornakörök működését is a legkülönbözőbb módon állították a hazafias nevelés (és a magyar nyelv tanulása) szolgálatába. Azonban egyféle egyensúlyra törekedtek, a különböző rendezvényeken ugyanannyi olasz nyelven előadott alkotás szerepelt, mint amennyi a magyar nyelven bemutatott mű. A haza iránt megnyilvánuló szeretet kifejezését szolgálták az ezredéves ünnepségek is. Ünnepélyes alapkőletételek, épületek átadása, emléktáblák avatása, faültetések neves személyek részvételével, vagyis mindent a kötődések szorosabbá tételére kívántak felhasználni.3

6 Az eredménytelenség közismert. 1914-ben már nem beszéltek a magyar nyelv egységesítő erejéről, már nem az egységes nyelvet tartották az állam alapjának, hanem a geográfiai viszonyokat tartották döntőnek. „E tekintetben pedig hazánk mintaszerűen egységes. Az itt lakó nemzetiségek elnyomva soha nem voltak, s boldogulásukat csak egy erős, egységes Magyarországban remélhetik, segítve a magyart, melynek vezető szerepét történeti múltja, magasabb műveltsége és számának abszolút túlsúlya biztosítják. Hassunk oda, hogy amikor a magyar történet lélekemelő példáit, nemzeti irodalmunk nagy alakjait tanulják, ép úgy lelkesedjék a horvát, német és olasz anyanyelvű, mint a magyar, belátván, hogy a mi küzdelmünkben, munkákban nekik is részük volt."37 Ekkor már egyforma bánásmódot ígértek minden növendék számára, egyformán hazafinak tartottak horvátot, németet, olaszt, egyformán fontosnak minden nyelvet. 35

Magyarország közoktatásügye az 1904. évben. Külön lenyomat. ,A magyar királyi kormány 1905. évi működéséről és az ország közállapotáról szóló jelentés és statisztikai évkönyv." Budapest 1906. 18. 36

JU-5. Kormányzósági iratok. Általános iratok. 217. csomag 531/1896. alapszám. 839/1896. sz. A város képviselőtestülete egy-egy emlékfa ültetését javasolta az Ürményi térre, a Ferenc József sétányra, az állami gimnázium udvarára, a népkertbe, a plassei, a cosalai, a drenovai iskolák udvarára. Mindegyik fa mellé kőoszlopot is akartak állítani „In ricordo del I. Millenio 1896" felirattal. Wlassits miniszter erről 704/1896 sz. alatt külön rendeletet adott ki. 31

DS-1. 14. doboz. A felsőbb leányiskola 1914-1915. évi jegyzőkönyvei. Az idézet az 1914. szeptember 18-án tartott ülés jegyzőkönyvéből származik.