Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - S. Pallós Piroska: Magyar állami népiskolák a fiumei kormányzóságban 1870-1918 733

746 S. PALLÓS PIROSKA A küldetéstudattal rendelkező tanítók kudarcként élték meg a tanítás eredménytelenségét. Úgy érezték, a magyar nyelv és a magyarosító törekvések kárt szenvednek. Hogy a helyzeten javítsanak, mindent megtettek, minden alkalmat megragadtak a magyar nyelv népszerűsítésére, megkedveltetésére, gyakorlására. (Ne feledjük, a magyarosodás első, és legfontosabb lépésének a magyar nyelv elsajátítását tartották!) Az alsó, de különösen a népesebb osztályokban a VKM engedélyével a magyar nyelvet csoportokban tanították, így egy tanítónak kevesebb gyermekkel kellett foglalkoznia. (Ez azonban óratöbbletetjelentett, s a tűlmunkák kifizetése akadozott.) Emellett ugyancsak minisztériumi engedéllyel (pl. a felsőbb leányiskolában) külön órákat iktattak az órarendbe, hogy a gyenge előmenetelű tanulókat felzárkóztassák. Magyar társalkodó köröket szerveztek, egyszerű történetek, mesék, versek megtanulásával, felmondásával igyekeztek a növendékek szókincsét bővíteni, kiejtésüket javítani, nyelvtani hibáikat korrigálni, s egyúttal a magyar irodalmat megkedveltetni.30 Azonban ez a kezdeményezés sem hozta meg a sikert. Mivel a gyermekek a tanórákon kívül nem gyakorolták, nem használták a magyar nyelvet, az iskolában tanultak nem épültek be szervesen ismereteik, készségeik közé. Ráadásul a foglalkozásokat vasárnap délutánonként tartották, így a növendékek egyetlen pihenőnapja is elveszett, ezért az összejövetelekről hamar elmaradtak. A felsőbb leányiskola másik próbálkozása az egykori növendékek összegyűjtése volt. Rendszeresre tervezett összejöveteleken magyar nyelvű olvasmányokkal, érdekes előadásokkal, felolvasásokkal kívánták felkelteni a nyelv iránti szunnyadó érdeklődést. Az összejövetelekkel a fiumei társasági életet is színesíteni akarták, a magyar nyelv használatával a „magyarság mind nagyobb térhódítását" is szerették volna elérni. A tősgyökeres fiumei családokat is igyekeztek megnyerni. Azokat, akik olasz iskolába járatták gyermekeiket. És azokat a jómódúakat, gazdagokat, akik inkább külföldi (ausztriai, svájci) internátusokba taníttatták gyermekeiket. A nyelvi ismeretek és a beszédkészség fejlesztésére szervezték a játékdélutánokat. Ez a tanítási időn kívül szervezett program alapvetően a gyermekek testmozgását volt hivatott szolgálni, de a játékok közben az utasítások, a vezényszavak magyarul hangzottak el. Továbbá a tanítók szorgalmazták, hogy a gyermekek egymás között, a tanórai szünetekben magyarul beszéljenek, a nem magyar anyanyelvű gyerekeket magyar anyanyelvűek mellé ültessék. Ugyancsak a magyar nyelv (és a magyar haza) „elmélyültebb" megismerésére és megszerettetésére magyarországi kirándulásokat szerveztek. A tanítókat hazai gyakorlat szerint motiválták eredményes munkára. Azokat, akik a magyar nyelv tanításában kiemelkedő eredményeket értek el, pénzjutalomban részesítették. A magyar nyelv tanulásában sikereket elért növendékeknek pedig magyar nyelvű könyveket, elsősorban ifjúsági regényeket, fiataloknak szánt történelmi könyveket ajándékoztak. 30

DS-1. Scuola elementare e superiore femminile di Stato. 5. doboz. 1-421. számú iratcsomó. 204/1897/1898. sz.