Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - S. Pallós Piroska: Magyar állami népiskolák a fiumei kormányzóságban 1870-1918 733
744 S. PALLÓS PIROSKA nárok segítettek eligazodni a magyar nyelv szokatlan világában. Ugyancsak a nyelvtanulást szolgálták a hosszabb-rövidebb ideig tartó magyarországi tartózkodások is. A mindennapi életben az általánosan használt nyelv az olasz volt. Az olasz többségű városban a magyar gyermekek sem használták anyanyelvüket, inkább a helyi nyelvet vették át, azt beszélték. A fiumei városi iskolákban a tanítás nyelve természetesen az olasz volt, a magyar nyelvet csak rendkívüli tárgyként tanították. Az 1879. évi XVIII. törvény a város által fenntartott iskolákban nem lépett életbe, s iskoláikban az állami felügyelet is csak annak vizsgálatára terjedhetett ki, hogy elérnek-e olyan tanítási eredményt, amilyent a városi statútum megkövetel.25 A mindenkori magyar kormányok tudomásul vették, hogy az oktatást érintő törvények hatálya nem terjed ki a városi iskolákra, ellenben a felekezeti és a magániskolákban érvényesíteni próbálták a magyar jogszabályokat.2 6 Hogy miért volt engedékeny(ebb) az állam Fiumében? Azt gondolom a válasz egyszerű: a város autonómiája erős volt, s vigyázták is. Továbbá a Magyarországtól való földrajzi távolság, illetve a közvetlen területi kapcsolat hiánya, s Olaszország közelsége is közrejátszott. Ha a fiumeiek nem kapták volna meg Fiumében az olasz nyelven történő tanulás lehetőségét, megkapták volna azt Olaszországban. (Sokan tanultak is Olaszországban!) Az olasz állam amúgy is „szemmel tartotta" Fiumét, minden erkölcsi (és más) támogatást megadott az olasz nyelv és kultúra védelmezése, fejlesztése érdekében. Az állami iskolákban folyó oktatási munka értékelésénél állandóan visszatérő panaszként hangzott el, hogy a gyenge és közepes tanulmányi eredmények a nyelvismeret hiányára vezethetők vissza. A magyar növendékek nem ismerték az irodalmi olasz nyelvet, az olasz anyanyelvűek pedig nem tudtak megbarátkozni a magyar nyelvvel. Az iskolába való felvételnél azonban nem jelentett kizáró okot sem az egyik, sem a másik nyelv ismeretének hiánya, sőt a magasabb osztályokba lépést sem akadályozta. „Ismeretes dolog, de miután lépten-nyomon szemünkbe ötlik, nem lehet eléggé hangsúlyoznunk, milyen nehéz feladata van az iskolának nemzetiségi vidéken, hol a tanítás nyelve növendékeinknek nem egyszersmind anyanyelve is. Ezzel a nehézséggel Fiúméban a legnagyobb mértékben szemben állunk. Itt, hol a lakosság 4%-a magyar, mily kevés magyar nyelvi ismeretre számíthatunk az iskolában, mikor még a magyar családból való, de itt született, s olasz cselédek gondozása alatt növekvő, szóval nyelvi tekintetben elkerülhetetlenül olasz 25 A város által működtetett iskolákra vonatkozó szabályrendeletet (Statutum fondamentale per le scuole communale della citta di Fiume. DS-17. 3. doboz) a város képviselőtestülete 1876. júniusában készítette el. 26 JU-5. XI./8-XI./11. kat. 4149./ II. M.E. Széli Kálmán levele a kormányzóhoz. Megjegyzendő: Fiume közigazgatási statútumának 81.§-a kimondta: „A képviselőtestületnek jogában áll a kormány oly rendeletei ellen, melyeket törvénybe ütközőknek, vagy Fiume szabad városa és kerületének érdekei vagy autonómiájával ellentétesnek tart, azok végrehajtása előtt felszólalni. Ha a kormány ilynemű határozat vagy felirat felterjesztésétől számított 40 nap alatt nem nyilatkozik, a felterjesztett határozat vagy felirat helybenhagyottnak tekintetik, mely esetben a polgármester a közgyűlés határozatának a végrehajtására felhatalmaztatik és köteleztetik."
