Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink"; 1861-1865 695
722 DEÁK ÁGNES tűztek ki célul, ezért nem tekinthetők alapnak, módosítani kell őket. Kovács Károly a magyar nemzet általános kifejlődésével ellentétesnek minősítette a felelős kormányról szóló 3. törvénycikket. Kovács Lajos 1862-ben némileg másképp fogalmaz, szerinte „nem ildom" 1848-at választani kiindulópontnak.122 Bethlen Miklós kényelmes álláspontot választ, egyszerűen hallgat ezen törvényekről. Az 1848. áprilisi törvények alternatívájaként az 1847-es alapú konzervatív programok az 1790: 10., 17. és 18. törvénycikkeket jelölték meg olyan alaptörvényekként, melyek biztosítják Magyarország birodalmon belüli autonóm beligazgatását.12 3 Az 1848-as áprilisi törvényeket a jogfolytonosság kiindulópontjaként elfogadók tábora önmagában is meglehetősen heterogén. A törvények elismerése mellett határozottan támogatja azok országgyűlési átvizsgálását és revízióját a röpiratírók jelentős része.12 4 Kovács Lajos 1863-as röpiratában immáron részletesen szólt az áprilisi törvényekről. Kiindulópontul elfogadta azokat, amennyiben azok kimondták az uralkodás egységét, „tettleg" respektálták a közös ügyeket, megalapozták az „unió és paritas" elvét. Ugyanakkor továbbra is fenntartotta, hogy a közös ügyek rendezetlenül hagyása, illetve az uralkodói jogkör szerinte indokolatlan megszorítása miatt a birodalommal való viszony rendezését illetően nem képezhetnek kiindulási alapot.12 5 Kecskeméthy Aurél azt fejtegette, hogy azok tulajdonképpen csak az 1790:10. törvénycikk kifejtését adják (a nádori jogkörre vonatkozó törvénycikk kivételével), s nem a perszonálunió 1848-as idealizált programját testesítik meg, amellyel viszont szakítani kell. Épp ezért szerinte csak a nádori jogkört illetően kell törvényileg revideálni a rendelkezéseket, a többi rendelkezés esetében egyszerűen ragaszkodni kell a törvény betűjéhez, s nem belevetíteni olyan követeléseket, amelyek eredetileg nem foglaltattak benne.126 Zichy Antal már 1861-es röpiratában is leszögezte, hogy az „1848 mindenáron!"12 7 elv mély meggyőződéssé vált a magyarországi közvélemény nagy része számára, ezért mindenképpen ebből kell kiindulni. Csak egy felelős minisztérium kezdeményezheti ezen törvények részbeni felülvizsgálatát, s azokból csak 122 [Kovács Lajos]: A birodalom alkotmányos rendezése magyar felfogás szerint V 123 1790:10. tc.: Magyarország önálló, független ország, kizárólag saját törvényei szerint igazgatandó; 1790:17. tc.: elrendeli az 1741:11. tc. foganatosítását, valamint kimondja, hogy a király az államminisztériumban, a követségeken alkalmazzon magyarokat is, a belügyek kizárólag magyarok által, a külügyek magyarok közrejárulásával vezettessenek; 1790:18. tc.: a magyar kormányszékeknél szolgálók esküt tegyenek a magyar törvények megtartására, „egyszerű feladásra", vizsgálat nélkül hivatalukból ne legyenek elmozdíthatók, az országgyűlés panaszt tehet eljárásuk ellen; 1740:11. tc.: a magyar ügyek magyarok által intéztessenek „az országon belül és kívül". 124 Nem szól az áprilisi törvények revíziójáról Szellemi!, formailag azokból indul ki, de javaslatában a magyar politikai szervek jogköre és a birodalmi állami szervek felépítése még az októberi diplománál is szűkebb térre szorította volna a magyar testületek autonóm működését. Ha betűit tekintve nem is, de szellemét tekintve munkája nagyon távol állt az 1848. áprilisi hagyományoktól. 125 Kovács Lajos: Kísérlet a rendezési kérdések részletezett megoldására. Pest 1863. 19., 27-28. 126 Kecskeméthy Α.: Vázlatok egy év történetéből i. m. 220. 127 Zichy Antal: A kérdéshez. Pest 1861. 16.
