Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink"; 1861-1865 695
698 DEÁK ÁGNES egészítette ki. A megyék megszervezésére is 1847-es jogkörrel került sor, hiszen például a pénzügyi igazgatás, valamint az államrendőrségi funkciók,Ellátására a különálló rendőri szervezet továbbra is fennmaradt. A megyék azonban 1848-as jogkört igényeltek maguknak, állandó súrlódásokra készen a császári-királyi hatóságokkal. Az októberi diploma szerint Magyarország belkormányzati önállósága igen kiterjedt lett volna, de a külügy, illetve a hadsereg egyes kérdései továbbra is az uralkodó abszolutisztikus kezelésében maradtak volna, mindenféle alkotmányos kontroll nélkül. „Az országokat és tartományokat mindnyájával közös jogok, kötelességek és érdekekre" vonatkozó ügynek minősítették viszont a katonáskodási kötelezettségek teljesítésének módját, a pénzügyek egy részét, köztük az adózást, a vám- és kereskedelemügyet, a közlekedést és a kommunikációt (posta és távírda). Ezek kezelésére birodalmi gyűlést irányoztak elő, melynek tagjait az egyes tartománygyúlések választották volna - de e szerv pontos jogköre és felállása nem nyert megfogalmazást.1 1 A diploma a birodalmi centralizáció és a történeti jogot alapul vevő föderalista programok egyfajta keverékét irányozta elő. Az Anton Schmerling és az osztrák-német liberálisok inspirálta 1861. februári pátens ezzel szemben a birodalmi tanácsot parlamentáris testületként definiálta, kész tényként rögzítette Horvátország és Erdély különállását, a birodalmi tanácsban a magyar korona országaiból érkező küldöttek nagy kisebbségben találták volna magukat. A közös ügyek kiterjedését illetően a februári pátens új elemeket nem tartalmazott a diplomához képest.12 A magyar konzervatívok tisztában voltak azzal, hogy a pátens milyen nagy mértékben eltér attól, amit ők akarnak, s azzal is, hogy Magyarországon tovább rontja majd az bármiféle megegyezés esélyeit, hiszen mint Apponyi György gróf országbíró egyik magánlevelében írta még a pátens kiadása előtt, az a majdani magyar országgyűlést arra ösztönzi, hogy felelős magyar kormányt kérjen, ami „dualizmus" felé fogja terelni a programokat, hogy aztán vagy az 1848. áprilisi törvények vagy ostromállapot legyen a végpont.13 Vay Miklós báró magyar kancellár meg is tagadta, hogy kézjegyével ellássa az iratot, miközben Szécsen Antal gróf tárca nélküli miniszter aláírta azt. Az országgyűlés heves vitái folyamán tovább polarizálódtak a vélemények. Az országgyűlésen résztvevő Apponyi és Dessewffy Emil gróf egyre inkább belátták, hogy a Deák által képviselt jogfolytonossági elv, mely az 1848. évi áprilisi törvényekhez nyúlt vissza, meg nem kerülhető, annak elfogadása nélkül nem lehetséges semmiféle politikai kibontakozás. Dessewffy Emil már április 21-én azt fejtegette Szécsenhez írt levelében, hogy mint közvetítő alapot el kell fogadni az áp-11 Az októberi diploma szövegét 1. például: Deák Ferencz beszédei. Szerk. Kónyi Manó 2. kiadás. Budapest 1903. 2. köt. 492-495. 12 A februári pátens szövegét 1. például: Deák Ferencz beszédei 2. köt. 587-591. 13 Apponyi György levele meg nem nevezett személyhez, Pest, 1861. febr. 10.: „Alles was mit diesem Statut zu erreichen wäre, dessen Formation auch von der Grundidee wesentlich verschieden ist, bestünde darin, daß sich der ungarische Landtag um so mehr berechtigt fühlen würde das responsable Ministerium zu verlangen, das dem Reichsrathe zugestanden ist. Durch die Bildung eines so mächtigen legislativen Körpers wird der Dualismus gewaltsam herbeigeführt, der nur mit den Gesetzen von 1848, oder mit Belagerungszuständen enden dürfte." MOL Ρ 90 3. es. 5/e A magyar konzervatívok állásfoglalásáról a pátenssel kapcsolatban 1. Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860-61). Budapest 1967. 256-262.
