Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A portugál sajtó az 1848-49-es magyarországi eseményekről 659

A PORTUGAL SAJTÓ AZ 1848-49-ES MAGYARORSZÁGI ESEMÉNYEKRŐL 679 szág későbbi leválását Ausztriáról - következtet a portugál lap. Majd úgy zárja a vitát, hogy ha mindazt a követelést, amit a magyarok támasztottak az áprilisi törvényekben megnézzük, látjuk, hogy azok nem az arisztokrácia érdekét szolgáló feudális jogok védelmét célozzák. Ezzel szemben a mérsékelt Estandarte véleménye szerint az európai forradalmak a népek akarata ellenében történtek: „És ne mondja senki (mert hazugság!), hogy a hadsereggel a népek akaratát nyomják el. Ellenkezőleg, a népek határozott kívánsága ez, akik a csőcselék támadásaitól már olyan sokat szenvedtek." A francia példán keresztül pedig azt próbálja bizonyítani olvasóinak, hogy ott az általános választójog (tehát a demokratikus elvek!) az, ami valójában a demokrácia elnyomását is magával hozta: „Az általános választójogból született a szociális demokrácia elnyomása; "Amikor a forradalmakról szólva „szocialista felkelés" kifejezéssel él az Estandarte, hozzáteszi, hogy az európai példák között kivétel Magyarország. „...Ott a magyar nemesség és hű vazallusai együtt küzdenek ősi feudális előjogaikért." - Ami arra enged következtetni, hogy érthető módon, a portugál liberálisok mérsékelt ága nehezen értette meg a magyar polgári átalakulásnak ezt a kortársak számára valóban nem könnyen átlátható sajátosságát, miszerint a nemesség is vállalkozhat polgári forradalomra, nemesi bázisú és irányítású polgári átalakulás is elképzelhető. A magyar eset elemzését úgy folytatja az Estandarte, hogy hozzáteszi, az ottani eseményeknek semmi közük a köztársasági „szektához". Ez egy „arisztokratikus jellegű nemzet viszálya". Az Estandarte tehát nem forradalom-párti, mint a Revolucao de Septembre, mégis bírálja a hatalmon lévő mérsékelten liberális portugál kormányt 1849. augusztus 29-én. Már hetven napja van a hatalmon ez a mérsékelt kormány, és még szinte semmit sem csinált - jegyzi meg. Ahelyett hogy tenne valamit a reformok érdekében, csak az 1846-os forradalom okozta károkon sajnálkozik illetve a forradalom elutasítását hangsúlyozza. Holott az ország helyzete nagyon súlyos. „Majdnem mindenből, ha nem teljesen mindenből nélkülözünk. Európa egyetlen népe sem annyira elmaradott, mint mi és ráadásul lebecsüljük saját nemzeti javainkat. Nyomorúságos, ahogyan élünk." Az ország nem élvezte a forradalom előnyeit (az 1836-os eseményekre utal a lap - S.V), mert megosztott volt; akik a forradalmat irányították szintén nem élvezték annak eredményeit, mert legyőzték őket. Az Estandarte az augusztus 29-i számban határozottan elutasítja azt az álláspontot amit az angol Presse és a Revolucao de Setembro vall a magyar kérdésben. Vagyis - fogalmaz az Estandarte „arra kényszerítenek bennünket, hogy azt higyjük, hogy a magyar arisztokrácia szocialista". Kossuth követelései, csak bizonyos engedényeket adnak a népnek" Ezek azonban még messze vannak a szocializmus „egyenlősítő" törekvéseitől. Az Estandarte véleménye szerint Portugália számára a magyar kérdés idegen." Számunkra idegen a magyar kérdés, amely tisztán helyi jellegű és az előjogokat érinti. „Egyformán gyűlöljük az orosz despotizmust és a demokrácia despotizmusát, amelyet a mi progresszistáink is áhítanak." A két lap közötti vita szeptember hónap elején tovább folytatódik. Egyértelmű, hogy a mérsékelt és a progresszista elvek összeütközéséről van szó a portugál liberális lapok között, miközben a magyar kérdésen keresztül a portu-