Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A portugál sajtó az 1848-49-es magyarországi eseményekről 659

670 SEMSEY VIKTÓRIA A Diario do Governo, hogy még jobban elijessze a forradalom-párti liberálisokat, vagy talán valamennyi olvasóját, nyomorúságos helyzetet fest - nem állva ezzel messze a valóságtól - arról, amiben a magyar lakosság a háború után került: „egyes, párt-szellemtől vezérelt lapok szörnyű képeket festenek a Magyarországot jelenleg sújtó nyomorúságról: „A Kölnische Zeitung (Gazeta de Colonia) azt írja, hogy csak öregek, nők és gyermekek vannak ebben az országban, és azok is a legnagyobb nélkülözések közepette..." „...Kossuth eltűnése után óriási mennyiségű papírpénz került elő", és ezen kívül... „óriási mennyiségű, gyakran rozsda és karcolás borította fémpénz van forgalomban."35 Másik forrásunk, a Revolucao de Septembre progresszista lap, a kormány ellenzékének sajtója természetesen sokkal többet foglalkozott 1848-ban a magyar eseményekkel. Később, az 1850-es években is figyelemmel kísérte még a magyar politikai emigráció sorsát, a magyar helyzet újrarendezését, valamint 1851-ben, október 17-én két napos lisszaboni látogatása miatt Kossuth életét, politikai tevékenységét. Az emigrációba kényszerült magyar politikus Törökországból amerikai hajón jutott el Marseillesig, és mivel a francia hatóságok nem engedték, hogy szárazföldön Franciaországon keresztül folytassa útját Angliáig, Gibraltárt is érintve, onnan angol hajón érkezett portugál földre, és feltehetően technikai okokból megállt két napra Lisszabonban. 1851. október 17-én kötött ki hajója Cais de Sodre-ban, Lisszabon kikötőjében. A fővárosban töltött ' rövid két nap alatt a portugál ellenzék és az ibérizmus képviselőivel is találkozott és beszélt. A korabeli sajtó számtalan cikket közölt Kossuthról, akit „o primeiro cidadao da Europa", azaz Európa első polgáraként emlegetett.36 Visszakanyarodva tehát témánkhoz, Kossuth életének, politikai tevékenységének bemutatásában élenjárt a Revolucao de Septembro ellenzéki lap, amely a megszigorított sajtószabadság ellenére is igen részletesen és természetesen prog- « resszista szempontból kommentálta az 1848/49-es magyar eseményeket. A legnagyobb teret az 1849-es tavaszi hadjárattól kezdve kapta hasábjain a magyar ügy, illetve a háború elvesztését követően, a nemzetközi feszültséget okozó törökországi magyar emigráció sorsa foglalkoztatta. A portugál lapok természetesen figyelemmel kísérték a francia és a szomszédos spanyolországi eseményeket, de fontosságot tulajdonítottak az osztrák és a porosz eseményeknek is. Többnyire a harmadik oldalon az „Exteriőr", azaz „Külügy" címszó alatt jelentek meg ilyen tartalmú hírek, néha elemzések. 1848. április 1-én az első oldalon található vezércikk megjegyezte, hogy egész Európában „felborult a rend", majd végül megállapította, hogy „... ha a kormányok nem sietnek, ha nem előzik meg reformokkal a válságokat, a nép, a maga elévülhetetelen szuverenitása alapján, maga fogalmazza meg elképzeléseit."3

' A francia után a március 13-i bécsi forradalom kapott nagy helyet a lapban. Március 30-án a bécsi eseményeket tárgyalva többször megismétli a Bécsben elhangzott követeléseket: „Alkotmányt és sajtószabadságot!" 31-én az egész első és majdnem a második oldalt is a francia köztársaság érdemeinek szentelte 35

In. Diario do Governo, 1849. december 14. N. 295.,B.N.L., Jornaes. 36

In. Semsey Viktória: Viagem de Kossuth a Lisboa, História, 2002. 49. sz., Lisboa, 34-42. 37

In. A Revolucao de Septembro, 1848. április 1. No. 180. B.N.L, Jornaes