Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A portugál sajtó az 1848-49-es magyarországi eseményekről 659

662 SEMSEY VIKTÓRIA kapcsolta a forradalmi években és a nemzetállamok kialakításában résztvevő többi forradalmárral. Elsősorban Mazzinival, de hivatkozott rá a portugál-spanyol ibérizmussal kapcsolatban is. A sajtó az Portugáliában, amely a magyarországi nemzetiségi kérdést először tárgyalta nyilvánosság előtt, hosszan cikkezett Kossuth 185l-es rövid lisszaboni látogatásáról, majd fórumot adott 1855-ben Kossuth gondolatainak, amikor a politikus a krimi háború kapcsán a magyar függetlenség jövőjéről elmélkedett.1

3

A 48/49-es sajtó alapozta meg azt az érdeklődést, amely azután joggal fordult a magyar ügyet (jól-rosszul - tudjuk, hogy ezzel kapcsolatban talán soha nem ül el a vita) képviselő Kossuth felé 1849-56 között, a nemzetállamok kialakításának viszontagságait élő Európájában. Az 1848-as európai forradalmaknak szinte „supranacional", nemzetek felettijellege volt, universalista gondolatokkal áthatva, amiről több helyen olvashatunk a korabeli portugál sajtóban is.1

4 Sajátos helyzet jellemezte Portugáliát 1846-1851 között. Az országban már 1822 óta liberális monarchia volt, annak jónéhány problémájával és sajátosságával. 1842 óta mérsékelt, bizonytalan kormányok váltották egymást. A legtartósabb ezekben az években Costa Cabrai centralizált, de reformokra törekvő kormánya. 1846 áprilisában részben liberális ellenességet másrészt antifeudális követeléseket is tükröző parasztfelkelés robbant ki15

(az ún. Maria da Fonte, az ország északi részében). A felkelés 1846-1847 között polgárháborúvá szélesedett és ekkor már igen sokféle társadalmi réteg részben eltérő érdekeit is ütköztette. Kormány-junta alakult, amely javasolta a képviselőház feloszlatását, és új alkotmányozó parlament összehívását. A polgárháború leverésére a portugál kormány nemzetközi segítséget kért. (Angol és spanyol csapatok érkeztek az országba.) Az 1846-ban kitört portugál parasztfelkelésre hatott a szomszédos Spanyolországban, Galiciaban Ramón Narváez népszerűtlen adó- , zási rendszere miatt kitört felkelés. A portugál felkelés esetében ezen túl még a szabadkőművesek szervezkedéséről is szól a szakirodalom.16

Az 1846-47-ben levert országos felkelés után az ellenzék folytatta a szervezkedést.1

7

1848-ban a mérsékelt Costa Cabral-tól rövid időre Saldanha, a radikálisabb liberális ághoz tartozó katonatiszt vette át a hatalmat. Majd a kormányzás rövid időre ismét visszakerült Costa Cabralhoz az 1851-ben megismétlődő Saldanha féle katonai puccsig. Az 1851-gyel kezdődő időszakot hívják a portugál történelemben „regeneracao"-nak. Ez az időszak egy békésebb és a gazdaságra jobban koncentráló progresszista liberális időszakot jelent. Röviden és természetesen leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy Portugáliában 1847-1851 között a politikai életet az „útkeresés" jellemezte. Valójában azonban az ország már 1842-től egyfajta látens forradalmi helyzetben, elégedetlenségben élt. Vizsgálódásunk időszaká-13

In. „O Portuguez, 1855. Szeptember 27. In. B.N.L. Seccao de Jornaes 14

In. M. M. Tavares Ribeiro: Portugal e a revolucao de 1848, Coimbra, 1990. 19. 15

In. Miriam Halpern Pereira: Revolucao, finanças, Dependéncia Externa, Edit. Sá da Costa, Lisboa, 1979. I. 381. 16

Joaquim Veríssimo Serrao: História de Portugal, VIII. Lisboa, Edit.Verbo, 1985. 106. 17

In. M. M.Tavares Ribeiro: A Academia de Coimbra e a situacao política em portugál nos meados do século XIX., Coimbra 1991. 320.