Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: A nagykanizsai képviselőválasztás 1848 júniusában 629
632 HERMANN ROBERT A feliraton egyértelműen látszik mind Kossuth március 3-i feliratának, mind a (lényegében ezt kivonatoló, de eltérő hangsúlyú) pesti 12 pontnak a hatása, s tükröződik benne a beérkező hírek bizonytalansága is. A felirat — Vörösmarty „Szózatát" idézve — közölte: a város tudomására jött, „nemzetünk átalakulása, melyért századok óta buzgó imádság epedez százezrek ajakán." Kész tényként kezelte a sajtószabadság kivívását és szentesítését (noha valójában csak a sajtószabadság kivívása, illetve a Helytartótanács általi elismerése történt meg), a közteherviselés elfogadását, a felelős kormány megalapítását, az úrbéri viszonyok tökéletes megszüntetését („így a népnek lesz tulajdon birtoka, melyen verítékes fáradalmainak édes gyümölcseit szabadon élvezheti"), a nemzetőrség létrehezását, a népképviselet bevezetését. A felirat háláját fejezte ki „hazánk apostolainak", azaz a rendi országgyűlés tagjainak, s miután kijelentette, hogy „bennök központosulnak legédesebb reményeink", további 12 pont kivívására szólították fel őket, mondván, hogy „így nemzeti erőnket, jólétünket, boldogságunkat, és dicsőségünket örök időre megalapítandják." A nagykanizsai 12 pont többsége nem más, mint a pesti 12 pont - gyakran szó szerint megismétlése. A pest 12 pontból a már kivívottnak tekintett sajtószabadságra (1.), a felelős kormányra (2.), a nemzetőrségre (5.) és a közteherviselésre (6.) vonatkozó pontok kimaradtak. Új volt hozzájuk képest a 9., az egyházi javak szekularizációját, a 10., az alkotmányos szellemű tanítói szabadságot, illetve a 12., az osztrák monopóliumként működő szerencsejátékok betiltá- 1 sát követelő pont (mint láttuk, a városban es. kir. lottériahivatal működött). A pesti 8. pont kettévált: az ott szereplő „Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján" pontból a nagykanizsai 12 pontban a népképviseleti törvény mielőbbi kidolgozásának igénye, valamint az „esküdtszéket egyenlőség és képviselet alapján" követelése lett.17 Megjegyzendő, hogy a törvény előtti egyenlőség követelésébe beleértették a be nem vett vallásokat követőket, azaz a helyi zsidó lakossá- , got is.18 A mezővárosokhoz intézett felhívásban kérték, hogy azok fogjanak kezet „a fejedelem, és törvényhozó-testület iránti rendületlen bizalomban; a jó rend, a béke, az életbátorság, és vagyonbiztosság fenntartásábani buzgó törekvésünkben", s vigyék „minél előbb a trón, s az ország rendei elébe öröm- s hálaérzelmeiket, és nemzeti boldogságunk- és dicsőségünkre célzó óhajtásaikat." A befejezés megfelelt az általános közhangulatnak: „Éljen a király! Éljen a szabadság! Egyenlőség! Testvériség! Éljen a rend, és a békesség!"19 A felhívás és a felirat megfogalmazása beleillett abba a, törvényhatóságok és települések körében megindult, spontán országos mozgalomba, amelynek résztvevői a maguk eszközeivel kívántak támogatást nyújtani a polgári átala-17 A követelések különbségeire felhívja a figyelmet Vajda - Vajdáné 10. 18 Ld. erre a "Többen" aláírású, 1848. ápr. 15-én Nagykanizsán kelt nyilatkozatot. PH 1S48. ápr. 21. No. 36. 357. 19 A két iratot közli Közli Nóvák Mihály 12-16.; Barbarits Lajos 45-48.; Hermann - Molnár I. 13-16.; Jároli József 155-157. A feliratot részletesen ismerteti, a pontokat közli Vajda - Vajdáné 9-10. Csak a felszólítást közli Degré - Kerecsényi 112-113. - Megjegyzendő, hogy a két utolsó közlésben a két irat fejléce téves, mert a mezővárosokhoz intézett felhívás az országgyűléshez intézettként szerepel.