Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Völgyesi Orsolya: A Széchenyi-Kossuth-vita mellékszíntere: a Pest megyei büntetőeljárási reform ügye 1841-ben 611
624 VÖLGYESI ORSOLYA nezte, Dessewffy sem, őt Zsedényi tartotta sakkba, ki szintén az ellenzék mellett volt, ti. Dessl ewffyl tartott, hogy szemére vetik, hogy a félrevezetett rescripum az ő befolyására történt. így a nyilvánosság törvények s régi szokások alapján s a bűnesetek némely ágaiban a szóbeliség kifejtetvén, s a megválasztott törv[ény]széki bírák a rendes táblabírák közül választatván: mindenki meg volt győződve, ti. ő Felsége most meg fog nyugodni a rendek végzésében."49 Az 1842. március 15-i közgyűlésén olvasták fel a Kancellária rendelő levelét, amely tudatta a megyével: az uralkodó továbbra is kitart január 7-i leirata mellett, ugyanakkor ,,a' megyének abbeli rendelkezése, hogy büntető törvényszékek tartása, ne csupán a' törvény folyami időre szoríttassék, és hogy azon kívül is, valamennyiszer a' szükség kívánja sűrűbben, 's mind addig, mig szükséges tartassék; — továbbá hogy a' rabok bekísértésekor, az úgy nevezett »vas hegedűk« ne alkalmaztassanak; — hogy a' Szolgabírák a' kissebb vétségű vádlottak megítéléséről pontos jegyzőkönyvet vezessenek, 's - hogy végtére, hogy a' formaszerínti perek mibelétéről a' tiszti ügyvédi hivatal meghatározott időkben kimerítő értesítést terjesszen elő, Ο Cs. Kir Felsége kegyeles-akaratjával 's illetőleg az e' részben fenálló klmes szabályrendelésekkel is megegyezvén, ezen most előszámlált rendeletek ő felsége által is helybenhagyattak."50 A következő napon, vagyis március 16-án vitatták meg a rendek a Kancellária leiratát, és ekkor olvasták fel József nádor magyar nyelvű levelét is, amelyben arra szólította fel a megyét, hogy ne lépje túl a törvényekben meghatározott hatáskörét.5 1 A március 16-i vitában felszólaló Széchenyi elismerte, hogy a megyék az alkotmány egyetlen támaszai.5 2 A megyék statútum-alkotási jogát sem kérdőjelezte meg, és helytelenítette a kormány eljárását, ha ezt a jogot meg akarná semmisíteni. Ugyanakkor felvetette a kérdést, időszerű volt-e most egy ilyen végzést hozni, és a drága időt erre vesztegetni, mikor annyi más jó és fontos dologról lehetne tárgyalni. Széchenyi úgy látta Bécs — jórészt az ő fellépésének ι köszönhetően — már másként tekint Magyarországra, mint korábban. A kormányzat a reformok útjára lépett, és elvetette azt az előítéletet, hogy a magyar alkotmányon még sok javítani való van. A megyékben — ezt kihasználva — néhányan olyan újításokba kezdtek, amelytől a kormány visszariadt. A gróf elítél-49 MOL, Széchenyi István gyűjtemény. 9. cs. 90r.; vö. még Bártfay László: Adatok Széchenyi István és kora történetéhez. 1808-1860. I. köt. Budapest 1943. 397. 50 MOL, Acta praes. 1842: 298. 51 A nádornak Budán március 15-én kelt levele a következőképpen szólt: „Tisztelt Uraságtoknak irántam mindenkor tanúsított bizodalma 's viszonti vonzódásom , - mellyel e' nemes Megye javát minden alkalommal előmozdítottam, arra bírnak, hogy tisztelt Uraságtokat e' környülállások közt ezennel figyelmeztetni el ne mulasszam. Minekutánna tudni illik tisztelt Uraságtoknak azon határozatjokra nézve, mellynél fogva a' bűnvádi eljáráson javítani szándékoznak, Ő Felsége a' törvények megtartásáról gondoskodva ismételve kegyesen meghagyni méltóztatott, - hogy tiszelt Uraságtok hatóságuk törvényes korlátai közt maradván, ollanokba, mik a' törvényhozás körébe tartoznak, ne bocsátkozzanak: mint Fő Ispánjok és az Ország első tisztviselőjének ara kell felszóllítanom tisztelt Uraságtokat, hogy ezen legfelsőbb gondoskodás szükséges voltát kötelesség szerint elismervén, ennél fogva az 1790ik 12ik Czikkely és a' Illik rész 2ik Czíme rendelését követni ne késsenek" MOL, Acta praes. 1842:298. A levelet 1. még PmL PPSvm nemesi közgyűlésének iratai. Közbátorsági iratok, 1842-6-837. 52 A felszólalást 1. Széchenyi: Napló V 568-569.
