Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Gergely András: Általános választójog 1848-ban? (A megyei törvény vitája az utolsó rendi országgyűlésen) 585
596 GERGELY ANDRÁS Az előzmények híján kiérlelt megyei önkormányzati törvény megalkotására (amelyet a jobbágyfelszabadítás lehetővé is, szükségessé is tett) 1848-ban nem volt idő. Ráadásul amíg a városok reformját illetően nem volt ellentét a centralisták és a municipalisták között, a megyék jövőjét — főként a már kivívott felelős kormányzati viszonyok között — eltérően látták. Az országgyűlési táborok közötti viszonyok is eltolódtak: sokan „megtértek" a centralistákhoz, mondván, hogy a felelős kormányzat olyan alkotmányos garancia, amely mellett megyékre nincs is szükség. Mások azt fejtegették 1848 márciusától, hogy megyei önkormányzat mellett teljességgel lehetetlen a kormányfelelősség érvényesítése. Maguk a megyék azonban nem vártak a pozsonyi országgyűlés döntéseire, hanem eddigi hagyományaikat követve, no meg a tömegmozgalmak hatása alatt, maguk kezdtek hozzá „népképviseleti" újjászervezésükhöz. Pest megye március 21-i közgyűlésén minden felnőtt férfi lakosának tanácskozási- és szavazatjogot adott: mostantól elvileg soktízezer felnőtt férfi tanácskozhatott.5 0 Ugyanilyen döntésről érkeztek hírek Barsból.6 1 Tolna megye március 25-én úgy döntött, hogy minden községből a bíró vagy egy esküdt és a jegyző vegyen részt ezután a közgyűlésben, s azt „népképviseletinek" nyilvánították.52 Békésben március 23-án előbb mindenki jelenlétén alapuló „népközgyűlés", majd ennek gyakorlati kivihetetlenségét látva a falvak képviseltetéséről szóló döntés született. Népképviseleti megyévé deklarálta magát az ezidáig konzervatív Csongrád is.5 3 Kossuth eredetileg itt is elébe akart vágni, vagy legalábbis lépést akart tartani az eseményekkel. Már március 14-én, nevezetes március 3-i felirati javaslata elfogadása napján jelezte, hogy akár másnapra el tudna készülni egy megyei népképviseleti törvénnyel.5 4 Követtársa, Szentkirályi Móric március 19-én jelezte, hogy részletes helyhatósági szabályozásra ugyan nincs idő, de „legalább a tisztviselőválasztás, a nyilvánosság és a közgyűléseket illetően" kell intézkedni, s mindjárt meg is bízták, hogy ő készítsen erről javaslatot.5a Batthyány március 23-án viszont megígérte konzervatív környezetének, hogy „a megyéket illetően korlátozó javaslattal fog majd fellépni, mert így nem lehet miniszteri feönkormányzati reformjának alakulását mutatja be. Csizmadia Andor: A magyar választási rendszer 1848-49-ben. Bp. 1963. "Küzdelem a népképviselet megteremtéséért Magyarországon" c. fejezet, 22-55. 50 PH, 1848. márc. 22., márc. 24. (A lap nem kommentálja a határozatot.) - Március 27-én jelent erről Pozsonyból a titkosrendőri szervezet is: Helmut Grossing: Die ungarische Verfassung und der Konstitutionalismus des Jahres 1848. Aus den Berichten eines Hofrats der obersten Polizeihofstelle vom ungarischen Reichstag 1847/48. Mitteil\ingen des Instituts für Osterreichische Geschichtsforschung, 1973. 333. 51 KLÖM XI. 719. 52 Tolna megye 1848-49-ben. Forrásgyűjtemény. (Szerk.: dr. Dobos László) Szekszárd, 1998. 29. sz. 53 Dokumentumok az 1848-49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez. (S. a. r. Jároli József) Békéscsaba, 1998. 46-49. Csongrádban március 31-én „az összes nép határozatilag és tényleg bevétetett" a vármegyébe, „nemesi közgyűlése" a „vármegye közgyűlésévé" alakult, s még aznap jogkörét egy „közcsendi bizottmányra" ruházta. Csongrád megye évszázadai I. A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig. (S. a. r. Blazovich László) Szeged, 1985. 324. 54 KLÖM XI. 657. 55 OL Ν 119 Takács-hagyaték. Másolatok, (a továbbiakban: Takács-másolatok) 9. dob. 15. fasc. pp. 685-686. (Jelentés a március 19-i kerületi ülésről.)
