Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Gergely András: Általános választójog 1848-ban? (A megyei törvény vitája az utolsó rendi országgyűlésen) 585

ÁLTALÁNOS VÁLASZTÓJOG 1848-BAN? 595 A megyei önkormányzó testület kibővítése, fokozatos népképviseleti alapra helyezése azonban a kortársakat állandóan foglalkoztató gondolat. Kossuth a Pesti Hírlapban kezdettől népszerűsítette ezt az eszmét, és segített tudatosítani a döntő akadályt: addig, amíg a községek földesúri függésben vannak (vagyis amíg meg nem valósul az örökváltság), a községek politikai jogai csak birtokosaik hasznára lesznek. „Szabad [örökváltságon átment - G. Α.] községek" nélkül — fejtegette Kossuth — „a népképviseletet a megyei rendszer fölemésztendi. Pedig — még egyszer mondjuk — ezen képviselet kikerülhetetlen".4" Kossuth ezért egyelőre három fokozatban bővítette volna a népképviseletet: először a városokkal, azután a megyékben azokkal, akik „már szabadok" (megváltakozott községek, honoráciorok), végül azokkal, akiket előbb „szabadságra kell vezetni" az örökváltság révén.4

7 Az 1843-44-es országgyűlésen a megyei korteskedések, választási visszaélések meggátlására az alsó tábla által elfogadott törvénytervezet született, amelybe bújtatva kimondták a szabad királyi városok megyékbeni képviseletét, a honorácioroknak és a megváltott (szabad) községek küldötteinek szavazati jogát. A tervezetet azonban a főrendi tábla szokatlan határozottsággal utasította vissza, így a megyei képviseleti reform ügye megrekedt: nemcsak az örökváltság, hanem a felső tábla foglya lett.4

8 A helyhatósági reform ügye a városokat illetően azonban haladt előre. Már az 1836-os országgyűlés bezárása után fölmerült, hogy az országgyűlésen a szabad királyi városoknak kellene több szavazatot adni. Lépés lenne ez a népképviselet felé, de előbb a városok beléletének, önigazgatásának reformjára — valamiféle önkormányzatára — is szükség van. Amíg a sajtóban az 1844-es országgyűlés bezárása után alig foglalkoztak a megyék reformjával, a városi kérdés napirenden maradt, mivel ezt a konzervatív tábor, sőt a kormány sem ellenezte, s az 1847-48-as országgyűlésen tárgyalásra is került. Többszáz paragrafusból megszerkesztve már majdnem készen állott a városi törvény, amikor kitört a forradalom. (Ennek anyagából készítettek egy rövidebb városi önkormányzati törvényt, az 1848:XXIII. t. c.-t.) A városi önkormányzat törvényhozási előkészítése, tárgyalása tehát jóval megelőzte a megyeit.

49 teink szerint az általános népképviseletet, legalább végcélként, Borsodé (Szemere Bertalan tollával) szorgalmazza: „az átallyános képviseleti rendszer... megközelítésére lépések tétetvén" legalább a honoráciorok kapjanak szavazati jogot. Borsod vármegye képviselete a reformországgyűléseken. Követutasítások és követi jelentések. (S. a. r. Seresné Szegőíi Anna) Miskolc, 1987. 345. lf

' Kossuth Lajos: Adalékok a teendők többi részéhez. Pesti Hírlap (a továbbiakban PH), 1843. júl. 27.; Kossuth Lajos Hírlapi czikkei II. (Kossuth Lajos Iratai XIII.) (S. a. r. Kossuth Ferencz) Bp. 1906. 155. - A centralisták Pesti Hírlapja még a forradalom előestéjén is leszögezte az akkor tervezett cenzusos választójog kapcsán: „ami hatóság alatt van, míg e viszony áll, politikai jogokban nem részesülhet". [Trefort Ágoston:] 'Pest, 1848. marczius 12.' PH, 1848. márc. 14. 47

Kossuth Lajos: Viszonyok kapcsolata. Pesti Hírlap, 1843. márc. 9.; Kossuth Lajos Hírlapi czikkei (id. kiad.) II. 53. Ugyanezt a koncepciót ismétli-ismerteti Kossuth nevezetes 1844. augusztus 27-i védegyleti beszéde: Szabad György: i. m. (Kossuth politikai pályája..) 81. (Mivel a megyék kezében főként a második reformlépésnél saját intézkedésre számos lehetőség van, Kossuth ellenezte a megyei „koordinációt", a megyei közgyűlések országgyűlési törvény általi rendezését.) 48

Az 1844-es alsó táblai javaslatot közli: Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban. (S. a. r. Csizmadia Andor) Bp. 1979. 198-219. Ruszoly József: i. m. (Alkotmány és képviselet..) 22-23. 45

Csizmadia Andornak az 1848-as választójoggal foglalkozó könyve átsiklik a kétfajta törvényhatóság 1848 előtti reformkészültségének különbségén, s műve bevezető fejezetében csak a városok