Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Dobszay Tamás: A szabad községek rendezésétől a szerződött községek felszabadításáig. A községek ügye az 1843/44-es országgyűlésen 545
A RENDEZÉSTŐL A FELSZABADÍTÁSIG 557 A kérdések egy része némileg tisztázódhatott, ugyanakkor más események tovább ösztökélték a rendeket: 1844. május 23-án „felolvastatott Kecskemét városa lakosainak a szabad községeket is rendeztetni kérő, s ugyané község bírájának és tanácsának ellenző kérelemlevele. A rendek egyszerű tudomásul ugyan, de egyszersmind éppen a rendezés szüksége kiáltó bizonyságául vevék e két kérelemiratot, miközben a lakosok és tanács érdekei oly éles ellentétben tűnnek fel."16 Ε tapasztalattal került másnap újra terítékre a kérdés. Az első §-ba Békés javaslatára beillesztették, hogy a megyék az úri hatóság megszüntetése és a rendezés iránt a földesurakat is hallgassák meg,1 7 de komolyabb vitát most csak a községek megyei képviseletéről szóló 2. § váltott ki. Néhányan pártolták a 300 lakos után adott l-l megyei képviselői helyet, s érvként felhozták s népnek az alkotmányba fogadása mellett azt is, hogy ezáltal maga a megyei intézmény is erősödne, „mi alapul szolgáland a később kifejlődő tiszta képviseleti rendszernek."18 Sokan az utasítások szerteágazó irányainak megfelelően nyilatkoztak a képviselet mértékéről és módjáról: volt aki a teljes lakosság helyett a törvényes korú férfiak számához arányosította volna a képviseletet, mások eltérő képviseletet kívántak a tanácskozó és a választó gyűlésekre, az előbbire kevesebb, az utóbbira nagyobb számú községi küldöttel számolva. De volt aki csak két-két, a többség pedig csak egy-egy küldöttet kívánt adni a helységeknek, tekintettel arra is, hogy a megyei választásokról szóló törvényjavaslatban is ez a mérték szerepelt. Szentkirályi védte az eredeti törvényjavaslatot. Mint mondta, azért van eltérés a megyei választásokról szóló és a községeket rendező javaslat szövege közt, mert az előbbiben a királyi privilégiumokkal rendezett, s ezért bizonytalan helyzetű községekről szóltak, amelyek éppen kormánytól függő helyzetük és zárt oligarchikus és bürokratikus szervezetük miatt nem kaphatnak ennél nagyobb súlyt. Az utóbbi javaslat azonban az újonnan szabadult községekre vonatkozna, amelyek így mentesülnének attól, hogy az uralkodó rendezze őket a szabad királyi városok mintájára: „a jelen törvényjavaslat a jászkunkerületek rendezésének elvei szerint akarja a szabad községeket is rendeztetni, azon elvekben pedig szabad kifejlés csírái vannak lerakva [sic], és így ily rendezés után, lehetend már a szabad községeknek több befolyást minden veszély nélkül adni." A kerületi jegyző még egyszer megmagyarázza a képviselet elveit: „... ne minden községnek egyenlő, hanem mindegyiknek a lakosok számához mért képviselet adassék", hiszen a városok rendezésénél elfogadott alapelvvé vált, hogy „rendezetlen állapotában Pestnek egyenlő befolyása van — vagy inkább nincs — [a jelentéktelen] Bazinnal, rendezés után pedig méltányos tekintet leend a népességi különbségekre [azaz Pestnek jóval nagyobb súly jár]."19 A többfelé szóródó vélemények eredőjeként az elfogadás reményében mindenki által vállalható minimális eredmény felé húztak a voksok, így végül sokak jó szándéka és érvei dacára a községek egyelőre csak egy-egy helyet kaptak 16 201. ker. ülés. Kovács Ferenc: i. m. 4. k. 610. 17 Kovács Ferenc: i. m. 4. k. 611. 18 Kovács Ferenc: i. m. 4. k. 612. 19 Kovács Ferenc: i. m. 4. k. 612.
