Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Dobszay Tamás: A szabad községek rendezésétől a szerződött községek felszabadításáig. A községek ügye az 1843/44-es országgyűlésen 545
548 DOBSZAY TAMÁS gyakat tűztek az országgyűlés elé.3 Ezek közt szerepelt a szabad királyi városok országgyűlési szavazatának kérdése, amelynek elintézése a városok régi panaszát volt hivatva orvosolni. Az előző diétán a rendek e kérdést — összekapcsolva a városok belső szerkezetének polgári és demokratikusabb irányú rendezésével — egy országos választmányra akarták bízni. Bihar és Pest megye megpendítette, hogy foglalkozni kellene a politikai jogok kiterjesztését érintő egyéb kérdésekkel is.4 Az új országgyűlés — a városoknak jogaikat követelő szokásos felszólalására — mindjárt az ülések első napjaiban valóban küldött ki választmányt a városok belszerkezetének és országgyűlési szavazatjogának megállapítását tartalmazó törvény kidolgozására.5 Ε választmány szélesen — a korábbi bihari és pesti javaslat szellemében — értelmezve feladatát, a szabad kerületek és a községek ügyében is hivatva érezte magát a törvények előkészítésére, amit a követek el is fogadtak tőlük.6 A bizottságnak a megyék részéről a négy kerület szerint 4-4 tagja volt, a szabad kerületek, a káptalanok és Horvátország l-l, a városok összesen négy követet delegáltak. Utóbbiak elsősorban a városok rendezése iránt érdeklődtek. Kifejezetten a községekre vonatkozó utasítással érkeztek a tagok közül Bárczay Mihály (Abaúj), Zsedényi Ede (Szepes), Klauzál Gábor (Csongrád), Hertelendy Miksa (Torontál). Tagja volt a választmánynak Pest megye részéről az utasítása alapján legtöbb javaslatot tevő Szentkirályi Mór, aki 1840-ben a városokéval együtt a szabad községek ügyét is felvetette, valamint Bezerédj István, akinek megyéje, Tolna 1831-ben elsőként indítványozta a földesúri hatalom megszüntetését. Az indítványok formába öntésében jeleskedett a „munkás kerületi jegyző", Szemere Bertalan (Borsod).7 A községi tárgyú vitákban aktívan részt vett még Tolna megye másik követe Perczel Mór, valamint különösen Beöthy Ödön (Bihar), aki az előző diétán a javaslatot tette a választmány kiküldésére, s most majd részt vállal a községek ügyének képviseletében is. Szereplésük értékeléséhez mindenképpen szükséges az általuk hozott utasítások áttekintése.8 Az országgyűlés régi témája volt a jegyzők állásának biztosítása. Az előző diéta erről alkotott, de elbukott javaslatának akkori két fő támogatója közül 3 Magyarország története 1790-1848. Főszerk.: Mérei Gyula, szerk.: Vörös Károly. Bp., 1980. 898. 4 1840. ápr. 2-i ker. ülés. Konkoli Thege Pál: Az 1839/1840. évi országgyűlés II. Pest, 1847. 392. Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1825-1848. II. Bp., 1868. 182. 5 1843. május 31. kerületi ülés. Kovács Ferenc: Az 1843/44-ik évi magyar országgyűlési alsótábla kerületi üléseinek naplója 1-6. k. Bp., 1894. 230-236. 6 Uo. Kovács Ferenc: i. m. 4. k. 425. 7 Szemere szerepére: Kiss Ernő: Szemere Bertalan. Kolozsvár, 1912. 41-43. Ruszoly József (szerk.): Szemere Bertalan és kora. Miskolc, 1991. 193. 8 A nádori levéltár megfelelő állaga (OL Regnikoláris levéltár, N22 József nádor titkos levéltára. Diaetalia. Praepratoria ad diaetam 1843. Instructiones ) őrzi Abaúj, Arad, Árva , Baranya, Bars, Bihar, Borsod, Csongrád, Esztergom, Fejér, Győr, Heves, Hont, Jászkun kerület, Komárom, Krassó, Liptó, Máramaros, Moson, Nógrád, Pozsega, Sáros, Somogy, Szabolcs, Szatmár, Temes, Torna, Torontál, Turóc, Ugocsa, Ung, Vas, Verőce, Zala, Zólyom megyék követutasításait: és XXI./l. alatt Pest, megye utasító választmányának munkálatát. Szepes utasítása is itt, de két részletben (XXI. Sz. alatt 1^47. pont és XXVII. A 48-tól kezdődő számozással). Pest megye utasítását kiadta Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája. Történelmi, föld-, s természetrajzi leírás. Bp., 1876. I. rész. 178-194. Borsod megye utasítását közreadta Seresné Szegőfi Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyűléseken. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Füzetek 21. Miskolc, 1987. Tolna utasítását röviden ismerteti Csapó Mária: Tolna megye a reformkori politikai küzdelemben. Bp., 1989. 146 és köv.
