Századok – 2005

TÖRTÉNETI IRODALOM - Urbaria et conscriptiones. Urbáriumok és összeírások a Magyar Országos Levéltárban (Ism.: Fazekas Zoltán) 481

482 TÖRTÉNETI IRODALOM laszait a közelmúltban, járásokra bontva, három kötetben adták ki a Debreceni Egyetem Törté­nelmi Intézetének oktatói. Több évtizedes, e témakörbe tartozó munka végéhez érkezett az a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban dolgozó szerzőgárda is, amelynek tagjai a Magyar Országos Levéltár Urbaria et Conscriptiones nevű fondjának regeszta jellegű feldolgozását végezték. A tulajdonképpen már az 1750-es évek óta önállóan létező gyűjteményben az Országos Levéltár az 1527 és a 19. század kö­zött keletkezett urbáriumokat és összeírásokat rendszerezte. A feladat nagyságát jelzi, hogy a ku­tatócsoport — amelynek munkájában a revideálókkal, valamint a mutatók készítőivel, illetve a munka koordinátorával együtt 16 fő vett részt — 1963-ban kezdett hozzá az iratanyag feldolgozá­sához, ennek ellenére a munkálatok csak 1993-ban fejeződtek be. A szakmai koncepció kialakítá­sában a Magyar Mezőgazdasági Múzeum akkori — azóta elhunyt — igazgató-helyettese, Well­mann Imre, és — az időközben szintén eltávozott — Veres Éva szerepe volt a leginkább meghatá­rozó. A közelmúltban megjelent kiadvány a feldolgozás teljes anyagát tartalmazza. A szerzők célja már kezdetektől egy számítógépes adatbázis elkészítése volt. Az idő előre haladtával előtérbe került a készítők azon törekvése, hogy az évtizedeken keresztül végzett mun­ka eredményeit minél szélesebb körben elteijesszék. Ennek érdekében egy igen sajátos forráski­adványt készítettek el, napjaink viszonyainak egyre inkább megfelelő adathordozón, CD-ROM formátumban. A történeti munkák, illetve források ilyen típusú kiadása az 1990-es évek közepé­től vált gyakorlattá. A kiadványok mindegyike az Arcanum Adatbázis Kft. gondozásában jelent meg, csakúgy, mint a Magyar Országos Levéltárban található urbáriumok és összeírások. Az emlí­tett kutatócsoport által összegyűjtött adatok számítógépes feldolgozása a Magyar Országos Levél­tár munkatársainak a feladata volt, így a kiadvány — végleges formáját elnyerve — 2004-re került forgalomba. A CD-ROM használata igen egyszerű. A program többnyire automatikusan telepíti magát, de a D:\start.exe fájl megnyitásával minden esetben elindítható, és mivel a legismertebb operációs rendszer szinte valamennyi manapság használt verzióján futtatható, a CD használata senkinek sem okozhat nehézséget. A kiadvány jellegéből többféle előny is származik, melyek egyike, hogy kis helyen tárol olyan nagy mennyiségű adatot, ami egyébként több kötet könyvet igényelne. Ez részben annak köszönhető, hogy sikerült megfelelő adatbázis-kezelő programot készíteni. Az adatbázis-kezelő használatáról — mint minden program esetében — az Fl gombbal megjeleníthető súgó segítségével szerezhet a felhasználó részletes ismereteket. Ez tulajdonkép­pen kettős funkciót tölt be, hiszen egyrészt tekinthetjük használati útmutatónak, másrészt elő­szónak, amelyben a szerzők röviden értelmezik a címben található két fogalmat, majd tájékoztat­nak többek között a munkálatok előtörténetéről is. A súgó segítségével részletesen megismerhető a Folio Views 4.2 adatbázis-kezelő program, amely a hatékony kereső mellett egyéb előnyös tulajdonságokkal is rendelkezik. Lehetővé teszi például, hogy a felhasználó maga korrigálja azokat a hiányosságokat, amelyek a regeszta típusú forrásközléssel mindenképpen együtt járnak. A kutató maga szerkesztheti a számára fontos in­formációkat, illetve lehetősége van arra is, hogy jegyzetekkel lássa el a kiadvány szövegét. A szerzőgárda célja az volt, hogy a kiválasztott fond tartalmát teljes egészében kiadják. A CD-ROM mégsem tartalmazza az összes iratot, amelf a Magyar Országos Levéltárban az Urbaria et Conscriptiones címszó alatt megtalálható. A regeszták készítői ugyanis azokat a forrásokat nem dolgozták fel, amelyeket a 20. század második felében, a modern forráspublikálás elveinek megfelelően egyszer már teljes szöveggel kiadtak, hiszen ezek újbóli megjelentetése csak abban az esetben lett volna szükséges, ha velük kapcsolatban különleges szakmai indokok merültek volna fel. A forráskiadás általános gyakorlatának megfelelően az ilyen esetekben csak a megjelenés pon­tos helyét adták meg. A regesztákban a tartalom ismertetése mellett minden esetben feltüntették az adott doku­mentum általános jellemzőit. így például, megtudhatjuk a forrásról, hogy milyen nyelven, milyen terjedelemben írták. Ezen kívül fontos információkat találhatunk a forrás állapotáról (töredé­kes-e az irat, van-e rajta pecsét, illetve aláírás, ha van, akkor sajátkezű-e stb.), az irat típusáról, azaz, hogy eredeti irattal, fogalmazvánnyal, vagy hitelesített, esetleg hitelesítés nélküli másolat­tal van dolgunk. A regeszták készítői a birtok típusáról (kamarai birtok, praedium stb.) is tájé­koztatnak. A szerzők olymértékben törekedtek a teljességre, hogy azokról az iratokról is igyekeztek a lehetőségekhez mérten informálni, amelyek időközben máshová (pl. Horvátországba) kerültek. A feldolgozás óriási előnye, hogy azokról az iratokról is hozzájut a felhasználó bizonyos szintű infor-

Next

/
Thumbnails
Contents