Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - id. Frivaldszky János: Néhány adat a románság magyarországi történetéhez 449
454 ID. FRIVALDSZKY JÁNOS mopgan 9 szó -gan képzője szintén törökös jellegű nyelvi jelenség.40 Ebben az esetben az arománokra a köztük vezető szerepet játszó kunokra utalóan ragadt rá ez a megjelölés. A kunok egykori vezető szerepére emlékeztethet a τηο| szóból képzett τηοξραη román tájszó is, amelynek eredeti jelentése 'bojár, úr' volt, jóllehet a kifejezés ma már tréfás értelműnek számít.41 Arra, hogy — nevüknek megfelelően — a mócok valóban copfot viseltek volna egyébként tar fejükön, nem találunk adatokat, de ez nem is meglepő, mert a mócok csak a 17. században jelennek meg forrásainkban, s ekkor már ez a hajviselet a térségben az oszmán-törökökre (például a janicsárokra) volt jellemző, akikkel szemben az arománok élet-halál harcukat vívták. Az azonban, hogy kun vezetőiket utánozva az arománok egykor valóban ilyen hajzatot viseltek, igen valószínűnek tűnik. Az, hogy a tudomány és a közvélemény a mócokat a „legvalódibb románok"-ként tartja számon, egyáltalán nem mond ellent e feltevésnek. Figyelemre méltó párhuzama ennek a jelenségnek, hogy a magyarországi Kunság kultúrájának — magát öntudatosan kunnak valló — kutatója, Bartha Júlia szerint e tájegység lakói azt tartják magukról, hogy „a kunok a legkiválóbb magyarok".4 2 Amint láttuk, az erdélyi mócok és macedóniai moÇanok közös eredetűeknek tűnnek. A Balkánról származhatnak, ahol a kunokkal — akiktől e két népcsoport közös neve származik — még az arománok Macedóniába költözése előtt olvadhattak össze. Amennyire feltárt a kunok felszívódása a románságba a tatárjárást követő időkben a mai Románia területén, annyira keveset tudunk erről a jelenségről a Dunától délre eső vidékeken. Azt láttuk, hogy részt vettek a második bolgár állam megalapításában, de további sorsukat alig ismerjük. A 12-13. századi utazók ugyanakkor emlegetik azt a —jelenleg a Velebitekben élő, mára teljesen elszlávosodott — népcsoportot, amelyet környezetük morlákoknak nevez. A népnév a kun karavlachból (mauroulachból) ered,4 3 tehát a név viselői Havaselvéről származnak. Az elmondottak alapján úgy tűnik, megkockáztatható annak felvetése, hogy a móc megnevezés pontosabb eredeti jelentése a románban 'vlachok [románok I közt vezető szerepet játszó kun' lehetett, s később szűkülhetett jelenlegi jelentésére. Ennek alapján kunokra (vagy kun vezetőréteggel rendelkező arománokra) utaló etnikum-névnek tekinthetők a 15. századtól Magyarországról ismeretes Móc és Móca családnevek.4 4 38 Dictionarul VI. 923. 40 Vö. TESz „boszorkány" (I. 351-352.), „buzogány" (uo. 400.) címszavak. 41 Dicçionarul VI. 923. — Olyasféleképpen, amint a magyarban a „kunkapitány", aki a középkorban még magas rangú személy volt, a 19. századra azonban a lakodalmak állandó szereplője lett, aki az asztalnál a násznagyokkal szemben helyet foglalva tiszte szerint sikamlós tréfákkal szórakoztatta a násznépet, 1. Bartha Julia: A Kunság népi kultúrájának keleti elemei. Debrecen 2002. 97-98. " Bartha J.: A Kunság népi kultúrája i. m. 25. 43 Schütz /.: Fehér foltok i. m. 150. 44 1438: Franciscus Mocza (Jászkisér), 1498: Gregorius Mocz (Lipoltfalva), 1585: Petrus Moocz (Balassagyarmat), 1612: Gregorius Mocz (Jánosháza), 1720: Michael Mocz (Szatmár megye), 1. Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. Bp. 1993. 740. — Az a Mócz hadnagy is ide sorolható, akit Hadik András huszárezredében 1760. jan. 8-án századossá léptettek elő (Hadtörténeti Levéltár,
