Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Németh Péter: A tokaji uradalom kialakulása 429
442 NÉMETH PÉTER Még egy Mohács előtti dokumentumot tart nyilván a szakirodalom a tokaji uradalommal kapcsolatban.6 8 Nem eredetiben maradt ránk, hanem a kassai kamara konzervátorának, Rajsz Jánosnak 1648. évi másolatában, amelyet 1768-ban megerősítettek.6 9 Számunkra csak Újfehértó történetének megírásakor vált nyilvánvalóvá, hogy címe ellenére az irat (1. a Függelékben) nem a jelzett évre, hanem annál jóval későbbre értékesíthető adatokat tartalmaz.7 0 Ezt bőségesen igazolják a közvetlenül Tokaj visszafoglalása után (1565) készített összeírások is, amelyekben ez áll: „quae Caspar Seredy ... Benedictus Seredy, maxime vero Franciscus Nemethy per violentiam huic arci adjecerunt" és felsorolják Kisfalud, Szegi, Viss, Gáva, Szabolcs, Berzék, Gesztely, Kenéz, Tardos, Paszab, Téglás, Miske, Bököny, Hugyaj, Csege, Szerencs, Bass, Harkány és Rakamaz birtokokat és pusztákat.71 Az összeírás egy más helyén azt írják: „Occupata et aliis titulis aquisita", ezután Liszka, Hadház, Bököny, Szegegyház és Micske neve olvasható.72 A jobbágyok vagy a bíró vallomása szerint Gávát az elmúlt években (1565 előtt) erőszakkal csatolták a tokaji uradalomhoz, Gesztelyt, (Takta)Kenézt szintén, ez utóbbinál külön kitérnek a Serédiek és Némethy Ferenc visszaélésére, akik Berzéket jogtalanul, Kisfaludot, Szegit szintén erőszakkal foglalták el, Ondról pedig megmondják, hogy a tokaji pálosok és György deák osztoztak a falun a 16. század első felében (pontosabban 1537 előtt, mert ekkor rombolta le Serédi Gáspár a kolostort). Miskéről tudjuk, hogy Némethy Ferenc várkapitány Csanálosért (Zemplén m.) szerezte meg.7 3 A felsorolt személyek közül Serédi Gáspár 1530-tól állt a tokaji vár élén (tl550), őt követte öccse, Benedek (tl555), majd Némethy Ferenc 1557-től (tl565). Ha ezen adatokat összevetjük az állítólagos 1520. évi jegyzékkel, bizonyossá válik, hogy az csak 1557 után keletkezhetett, de még 1565 előtt. Azaz a DL 36 991. törlendő a Mohács előtti iratok sorozatából, s visszahelyezendő oda, ahonnan kiemelték! A tokaji uradalom Mohács utáni sorsa közismert: az immár királlyá választott Zapolyai János 1528-ban párthíveinek, Artándi Pálnak és Balázsnak adta zálogba, akik hadjárata költségeihez járultak hozzá, majd — mivel a zálogot visszafizetni nem tudta — a testvérpárnak adományozta.7 4 Az adományt a Megyei Levéltár, Nyíregyháza) köszönöm. Ε közlemény írásával egy időben a volt falu helyén mélyszántást végeztek, s a terepbejárás során a felszínen számos egyéb tárgy mellett 2 ólomból készült hitelesítő plombât is begyűjtöttek. Fodor István c. főigazgató (Magyar Nemzeti Múzeum) jóvoltából látott plombák egyikén felül koronával és gyöngysorral díszített pajzsban a Ζ betű utal a falu földesurára, Zapolyaira, míg a vele ellentétes oldalon talán az árpára utaló „(h)ordei" szó olvasható ki. 68 L. Módy Gy.: A debreceni és tokaji uradalom i. m. 173. (37. sz. jegyz.); t/ő.: Tokaj i. m. 61. (56. sz. jegyz.); Németh P: Tarcal i. m. 28. (56. sz. jegyz.). 69 DL 36 991. - az Urbar, et Consc. fasc. 89., n. 4. alatt őrzött kötetből lett kiemelve és áthelyezve a DL-be, mint az a lap felső részén olvasható. 70 Németh Péter. Újfehértó földjének története a honfoglalástól 1600-ig. In: Újfehértó története. Szerk. Buczkó J. Újfehértó 2000. 146. (Micske birtokosairól). 71 U et C 81: 10 (a) és 10 (d). 72 U et C 81: 10 (b). 73 U et C 81: 10 (c). 74 Détshy Mihály: A tokaji vár története. (Tokaj. Várostörténeti tanulmányok II.) Tokaj 1995. 9. (44-45. sz. jegyz-ek)
