Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Németh Péter: A tokaji uradalom kialakulása 429

A TOKAJI URADALOM KIALAKULÁSA 433 biztosan állítható! A rákövetkező évben ugyanis — mint ezt Engel Pál kikövet­keztette20 — Tolcsvaújfalu (Tholwawyfalu), azaz Vámosújfalu, birtokosának már Garai Miklóst nevezik meg. Bár 1412-ben Ziemowit mazóviai herceg tállyai várnagyait említik Dobói-nak mondott László és Tolcsvai „Lángos" Pál szemé­lyében, a vár és a hozzátartozó villák21 1410 óta a nádor fiának, Garai Jánosnak és feleségének, Mazóviai Hedvignek a birtokai voltak, akik az uradalmat házas­ságkötésükkor kapták meg a királytól zálogjogon 12 ezer arany forint ellené­ben.22 Maga az uradalom azonban csak 1422-ben bukkan fel, amikor Zsigmond Tállya várát, továbbá Tokaj birtokot a kastéllyal (cum castello) és Tarcalt min­den tartozékával együtt visszaveszi, s cserébe Szrebernik várát (Bosznia) és tartozékait adja Garainak.23 Tokaj castellumának azonban nem ez az első említése! 1412-ben ugyanis Kállai Lőkös fia Miklós malmát — amelyet a Tisza folyón az egyik birtokáról Lökre (Szabolcs m.) akart átszállítani — a tokaji erősség meg nem nevezett alvárnagya lefoglalta és birtokában tartotta.2 4 Ebből következik, hogy a tokaji castellum első embere a tállyai várnagyok alá volt rendelve. Ugyanez a helyzet 1434-1435-ben is, amikor Geszti Mihály fia László tállyai és tokaji várnagy alvárnagyait, Nagy Pétert és Nagy Bertalant említik egy hatalmaskodással kap­csolatban,2 5 miközben maga a tokaji erősség 1447-ben még mindig castellum­ként szerepel.2 6 Arra a kérdésre, hogy a bizonyosan 1412 előtt épült tokaji erősséget pon­tosan mikor emelték, nehéz választ adni. Az kétségtelen, hogy nem Debrői épít­tette, mert erre 1399 és 1401 között az idő is kevés lett volna. A tarcali kismo­nográfia írásakor úgy véltem, hogy „1404-1410 között, Kapi András sókamarás működése (1405-1416) idején volt mód és lehetőség az új tokaji vár felépítésére, amikor Tokaj és Tarcal ismét az uralkodó kezére került. Zsigmond és stratégái éppen a Debrői-Ludányi lázadás körülményeit mérlegelve ismerhették fel, hogy szükség van a Tiszántúlt a Felvidékkel összekötő útvonal, a tokaji rév fegyveres biztosítására, s a lázadásban részt vettek, a hegyaljai, de főképp a nyírségi ne­messég szemmel tartására".27 Ma is Kapi személyében látom a várkastély épít­tetőjét, mert ő Zsigmond királytól annak 8 ezer forintos tartozása fejében azt kérte, hogy vagy az összeget fizesse ki két hónapon belül, vagy az utódok nélkül elhalt — ez nem igaz! — Debrői Miklós Tállya királyi várhoz tartozó és vala­mennyi más birtokrészét engedje át neki az uralkodó zálog címén.2 8 1413-ban azonban a király nem kívánt a Garaiakkal szembe kerülni a zálogszerződés fel­bontásával Kapi kedvéért, akit a Debrői által kialakított, ekkor már főleg szőlő-20 Engel P.: Archontológia i. m. I. 439. (Tállya címszó alatt). 21 ZsO III. 2878. sz. 22 DL 78 917.; A zichi és vásonkeői gróf Zichy család idősb ágának okmánytára I-XII. Szerk. Nagy Imre, Nagy Iván, Véghely Dezső, Kammerer Ernő, Lukcsics Pál. Pest-Bp. 1872-1931. (a továb­biakban: Zichy) VI. 38. 23 ZsO IX. 734. sz. 24 ZsO III. 2459. sz. 25 DL 57 649. 26 DL 14 668. 27 Németh P.: Tarcal i. m. 22. 28 ZsO IV 1137. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents